Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
POZSONY FERENC: A ház és lakáskultúra változása a háromszéki Zabolán
''pite#? Map x 'jjci ^U*St ftn.’V'tx t /.ff3/(f5. ^-t^.JL A' y# y^v.^ V"v 5. kép. Nagy Péter és Bogyó Julianna 1818-ban épített háza (LÁSZLÓ Ferenc 1913-as rajza, Szabadtéri Néprajzi Múzeum könyvtára) te teljesen füstmentessé tették a 17-18. században, a házak jelentős részét már fenyődeszkából készített, színes virágornamensekkel díszített, festett bútorokkal rendezték be. A falakat és az ágyakat általában gyapjúból szőtt, vastagabbra ványolt csergék, valamint geometrikus mintákkal díszített székely festékes szőnyegek borították. A reneszánsz hatásokat őrző festett bútorok (ládák, padládák, tékák, kamarás asztalok, kendőszegek) Zabolán egészen az 1867-es kiegyezésig népszerűek ma6. kép. "lörnácos zabolai ház (KERTÉSZ K. Gyula-SVÁB Róbert, 1908.) 30 KINDA István 2014. 46-49. 31 TÖRŐ Balázs 201 I. 301-302. radtak, amit a faluban talált és a helyi néprajzi múzeumban megőrzött, évszámmal ellátott tárgyak nagy száma is bizonyít.30 A 19. század közepén és második felében a legkedveltebb háztípus az úgynevezett középereszes, nagyméretű lakóépület volt.31 Az udvarból általában a középen elhelyezkedő kisebb, udvar felé nyitott eresz alá lehetett belépni, innen az utca felé a tisztaszoba, vele átellenben pedig a lakószoba következett. Az eresszel szemben - a tisztaszoba és a lakókonyha között - nyílt a kamra. 7. kép. A Vájná család pávai középereszes háza (KERTÉSZ K. Róbert-SVÁB Gyula, 1908) 8. kép. Kovács András középereszes háza Páván (POZSONY Ferenc felvétele, 1996.) A jobbágyfelszabadítás utáni évtizedekben, a 19. század második felében a tisztaszoba reprezentációs szerepe jelentősen megnőtt, éppen ezért azt legtöbbször városi, polgári jellegű bútorokkal és öntött érckályhákkal rendezték be. A korábban használt festett bútorok pedig előbb a lakószobába, majd a 20. század elején már a legtöbb családnál a nyári konyhába szorultak. A vasút csak a 19. század utolsó évtizedében érte el a falut, melynek hatására hatalmas fakitermelő üzemek alakultak Zabola szomszédságában. Az új vállalkozásokban általában ide307
