Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
KEMECSI LAJOS: Múzeumépület és paradigmaváltás
jedő múzeumi feladatainak a társintézményekkel összehangolt végzését. Az intézmény jelenlegi országos kompetencia feladatai az új infrastrukturális feltétek birtokában egészen új minőséget képviselve működnek majd. A szakirányú továbbképzés, a néprajzi tartalmak digitalizálása, vagy az országos állományvédelmi központ feladat- vállalásai nagyságrendi fejlődés előtt állnak. A kortárs kultúra kutatását koordináló MaDok program is új lendületet nyer a modern körülmények és erőforrás-átcsoportosítások, azaz a stratégiai- és paradigmaváltás jegyében. A programban nyilvánvalóan többről van szó, mint hogy a ma használatos tárgyakat jól dokumentáltan megőrizzük a jövőnek. A jelenre nyitás a tárgy, de még inkább a múzeum fogalmára is hatással van, és megváltoztatja a múzeum és a társadalom viszonyát. Az új múzeum korábban nem létezett részlegei, mint például a tervek szerint több mint ezer négyzetméteren megvalósuló korszerű Gyermekmúzeum a stratégiai fontosságú múzeumpedagógiai tevékenység kibontakozását ígérik.49 A Néprajzi Múzeum adottságai alapján kiválóan alkalmas a magyar kultúra nemzetközi reprezentáló tevékenységének felvállalására. Az új állandó kiállítás nyilvánvalóan normatív jellege kézenfekvő. A vonzó és kiváló feltételekkel működő kiállítóhely alkalmassá teszi a Néprajzi Múzeumot jelentős nemzetközi kiállításcserék helyszínévé és szereplőjévé. Olyan együttműködésre kínál lehetőséget a tudatos gyűjteményfeltáró munka a Néprajzi Múzeumban, mint például a Törday-gyűjtemé- nyé, melynek kapcsolódó elemeit a British Museumban őrzik. A Néprajzi Múzeum vonatkozó gyűjteményét feltáró, 2015-ben megjelent kétnyelvű katalógus a brit kollégák érdeklődését is felkeltette és körvonalazódik egy közös tárlat lehetősége londoni és budapesti helyszínekkel.50 Az együttműködések új minősége természetesen nem korlátozódik a kiállítások, illetve a múzeumok közötti közvetlen kapcsolatokra. A tudományos kutatásokban együttműködő hazai- és külföldi intézmények mellett kiemelt jelentőséggel bírnak az oktatási intézmények, tanszékek. Az új helyszín és a közelben működő sikeres és megújuló intézmények nyilvánvalóan kínálják a szoros együttműködés lehetőségét. Ennek megfelelően például a Fővárosi Állat- és Növénykert látványos Biodóm- mal kiegészülő intézménye számos kapcsolódási esélyt jelent, rögtön a közös alapító Xantus János személyétől a múzeum gazdag nemzetközi gyűjteményének tudásbázisáig. A megújulási programot folytató Magyar Mező- gazdasági Múzeum és a Néprajzi Múzeum közös kutatási programok mellett közvetlenül összehangolt időszaki kiállítási stratégiával működhet a jövőben. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum együttműködési és kapcsolódási lehetőségeit már a jelenben is sikeres programok igazolják. Egyértelműen így értékelhető a Picasso és a Modigliani kiállításokhoz szorosan kapcsolódó, a Néprajzi Múzeum nemzetközi gyűjteményeire épülő kamaratárlat sikere.51 A Néprajzi Múzeumban az esztétikai megfontolás, ami a közgondolkodásban népművészetnek nevezett dolgokhoz fűződik, az intézmény közel másfél évszázados története során mindvégig fontos szerepet játszott. A magyar társadalom vonatkozó ismeretei alapvetően a múzeum anyagából kristályosodtak ki. A népművészet kérdései azonban soha nem működtek önállóan, szorosan hozzátartoztak az etnográfiai gondolkodáshoz, ami a közelmúltig a történetiség jegyében fogant. Az intézményi paradigmaváltás egyik elemeként művészi alkotások, valamint az alkotófolyamat társadalmi/etnográfiai kontextusának vizsgálata a művészetelmélet szempontjából is messzemenően releváns, azaz a képzőművészeti gyűjtemények és a Néprajzi Múzeum tevékenysége még számos ponton kiemelten eredményesnek ígérkezik. Miként kézenfekvő a Városligetben megvalósuló új intézménnyel, a Magyar Zeneházzal való szoros együttműködés lehetősége is. A Néprajzi Múzeum rendkívül gazdag hangszergyűjteménye, magyar és nemzetközi népzenei anyagai, a Hangtár féltve őrzött kincsei jelentik ennek az együttműködésnek az aranyalapját.52 A győztes terv alapján készülő épület külső megjelenése és belső kialakítása elvárásaink szerint egyaránt utalnak a múzeum gyűjtőkörére, valamint vezérelveire, és az ezekből fakadó következtetéseket napjaink nyelvén és eszközeivel, átgondolt, de közérthető módon megfogalmazva, a kortárs építészet nyelvezetét használva tükrözik. A múzeumi épület és az intézményi paradigmaváltás közötti közvetlen összefüggés véleményem szerint kiválóan kihasználható esély. S miként ezt az esélyt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is megragadta a kétezres években megvalósított épület-fejlesztésekhez igazodva, úgy a Néprajzi Múzeum is erre törekszik a 21. század harmadik évtizedére készülve. 49 A Magyarországon precedens nélküli intézmény belsőépítészetének és programjának megvalósításához inspiráló példákat jelentenek a helyszíni tanulmányutakon megismert sikeres intézmények: például a Kindermuseum (Bécs, Ausztria), a Tropenmuseum junior (Amszterdam, Hollandia), valamint a Joods Historisch Kindermuseum (Amszterdam, Hollandia), illetve az angliai gyermekmúzeumok. 50 FÖLDESSY Edina 2015. 51 FRAZON Zsófia-WILHELM Gábor 2016. 52 Hiánypótló feltárása a vonatkozó gyűjteménynek még számos kiváló lehetőséget kínál. A Bartók-emlékév alkalmából valósult meg az egyik korszerű fejlesztés az eredeti fonográfhengerek digitalizált közzétételével: http://bartok.neprajz.hu/neprajz.start.php. Utolsó letöltés: 2016. május 30. 29
