Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
VASS ERIKA: Egy templom, két gyülekezet Fiatfalván
3. Hetedszaka pedig actu ez a' praxis, hogy az Unitáriusok minden nap reggel elsők, és estve utolsók a’ Templomba való menetelben. 4. Ujj Esztendő napján és Aldozo Tsőtőrtőkőn constanter a’ reggeli első et délestin utólso órák az Unitáriusoké 5. Nagy Pénteken pedig a’ reggeli órán utolsók és a’ délestin elsők az Unitáriusok. ”53 1892-ből származik az alábbi rendelet: „Indítvány alapján határoztatik, hogy Szent Mihály naptól Szent György napig 9 órakor, Szent György naptól Szent Mihály napig 'A 9 órakor 'A óráig tartólag történjék a harangozás vasár- és ünnep napokon reggel. ”54 Ebből arra következtetek, hogy a harangozásnak nyáron olyan szerepe is volt, hogy a mezőn dolgozó embereket hazahívják, legyen idejük az istentisztelet kezdése előtt átöltözni. 1923-ban a 378 fős unitárius gyülekezetben a „Templomot látogatók száma vasárnaponként 50-136 között, ünnepnaponként 168-195 között, úrvacsorát vevők 88-104 között. Megjegyzem, hogy itt szokás nagy hetet járni, s aki elfoglaltsága miatt nem jár nagyhetet, az nem vészén úrvacsorát, ezért aránylag kisebb az úrvacsorával élők száma. "5S Hétköznapokon csütörtökön, pénteken reggel és szombaton este tartottak istentiszteletet. A két egyház közötti megállapodás szerint a hét többi napjain a reformátusok templomoztak.56 Az úrvacsoravételeket megelőző heteken mindkét felekezet reggel és este külön templomozást tartott.57 A reformátusok még megtartják ezeket az esti áhítatokat, de azon a lelkész családján kívül csupán I -2 idős asszony vesz részt, a legtöbben nem érzik szükségét. 2015-ben a böjtfő vasárnapi istentiszteleten, melynek keretében úrvacsoraosztásra is sor került, 16 nő és 7 férfi vett részt. Idős adatközlőim elmondták, hogy a vasárnapi istentiszteleteken való jelenlét sokak számára nem csupán a felekezeti hovatartozás függvénye volt, hanem attól is függött, ki mikor ért rá, melyik istentiszteletre jártak a barátaik. Aki tudott, gyakran mindkét istentiszteleten részt vett. Olyan időszak is volt, amikor helyettesítették egymást a lelkészek: ha például a református lelkésznek el kellett utaznia, akkor azon a vasárnapon közös isten- tiszteletre került sor, melyen a közös énekeket énekelték. A sátoros ünnepeknél az a rend, hogy húsvétkor az unitáriusoké, karácsonykor és pünkösdkor a reformátusoké az elsőbbség. Egyik adatközlőm ezt ezzel magyarázta: „Ez is szájhagyomány alapján maradt meg, hogy gróf Nemes Klára adományozta a templom helyet, a két papi lak helyét, az ő tulajdona vót, és ő saját magának fenntartotta azt a jogot, hogy mindig ő vegyen első részt úrvacsorát. Tehát református rész legyen mindig az első. De mivel húsvétkor elaludt, így második nap vett úrvacsorát, és azután mindég második nap veszünk mi reformátusok úrvacsorát. Karácsony, pünkösd első része református, húsvét második része református. ” A három ünnepen kívül nem esnek egybe a reformátusoknál és az unitáriusoknál az úrvacsoravételi alkalmak. Ezeken a vasárnapokon először az a fél tart istentiszteletet, akinél úrvacsoraosztás is van, és második az a gyülekezet, ahol csak egyszerű vasárnapi istentiszteletre kerül sor. A két lelkész előre elkészíti az egész évre érvényes istentiszteleti rendet, azt a templomnál is kitűzik, illetve a hívek egy része is kap belőle. Olyan személyekkel is találkoztam, akik nem a papírt veszik elő vasárnap, hanem a harangok hangja alapján tájékozódnak, ugyanis az unitárius harang nagyobb, ezért tompább hangja van, mint a kisebb reformátusnak. Összegzés A fiatfalvi esettanulmány bepillantást engedett egy olyan templom életébe, melyet évszázadok óta együtt használnak reformátusok és unitáriusok. A kisebb-nagyobb súrlódások ellenére az együttélés békés mederben zajlott és zajlik, ennek következtében elsősorban nem a felekezeti, hanem a lokális identitást érzem erősnek. A közös templomhasználat gyakorlata ma már nemcsak Fiatfalván él. Andrásfalván 1995-ben unitáriusok és reformátusok támogatásával épült fel a templom. Kb. 80 unitárius és 10 református használja a templomot, ahol karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor közösen tart istentiszteletet a szentábrahámi unitárius és a csekefalvi református lelkész, együtt osztják ki az úrvacsorát. A lelkészek azt ismerték fel, hogy a gyülekezetek nagyon kis létszámúak, és a faluközösség együtt maradása érdekében alkalmazkodnak az igényekhez. Rugonfalván (mivel az unitáriusok is a református templomot használják, illetve alacsony a gyermeklétszám) a konfirmációra a reformátusokkal együtt, virágvasárnap kerül sor. Bizonyára másutt is élnek hasonló együttes rítusok, melyek igyekeznek biztos pontot nyújtani a változó világban. 54 Ekklézsiai Presbyteriális gyűlések jegyzőkönyve 1888-1910.59. 55 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1923. 7. 56 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1923. 4. 57 Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyv 1923. 190. 298
