Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

FAÁR TAMARA: A mozi helye és szerepe az 1950-es években

A falusi mozik fénykora az ötvenes évek közepe és a hatvanas évek legelejére tehető. A hanyatlás nagyon lassan, de már a hatvanas évek második felétől megindult, hiszen a vidéki mozihálózat túlfejlesztetté, a moziüzemeltetés sok településen gazdaságtalanná vált. A falusi mozik keskenyvetítői nem tudtak lépést tartani a technikai fejlődéssel sem. 1957 nyarán, Budapesten megkezdte működését az első szélesvásznú mozi, öt év múlva pedig a 35 mm-es vetítőhelyek több mint 40%-ában volt elérhető az újítás39. Elkezdődött a falusi mozik lassú leépülésének korszaka, de ekkor még a bezárások elsősorban a kis, elzárt, aprófalvas települések keskenyfilmes mozijait érintették. Budapesten és a városokban folyamatosan nőtt a nézőszám. A mozik és a moziba járás 1960-ban érte el csúcspontját, évi 140 milliós nézőszámmal. A következő években ez a szám folyamatosan csökkent, 1967-re a mozilátogatottság 100 millió alá esett. A lassú hanyatlást a rossz felszereltség mellett a televízió növekvő népszerűségével és a szerzői filmek hermeti- kus, értelmiségi világával magyarázza a filmtörténet'10.

A 20. század második felében felgyorsultak azok az életmódbeli változások, amelyek a szabadidő felhasználását és a szórakozási formák átalakulását eredményezték. Egyre népszerűbbek lettek a már széles rétegek számára elérhető tömegkultúra elemei, amilyen a sport (foci) vagy a mozi. A szocialista állam helyárpolitikája a legszegényebb rétegek számára is lehetővé tette a rendszeres moziba járást. SZUHAY Péter írja, hogy a televíziót megelőzően „o falusi fiatalok körében már-már rituális szokássá vált, a filmtől függetlenül is, a moziba járás. A mozi a szórakozás lehetséges terepén túl egy társadalmi felvonulás alkalmává lett. Az új öltözet bemutatása, az ismerkedés, az udvarlás helyszínévé vált42." Nem véletlen ez a népszerűség, mivel ez volt az első olyan színtér, ahol a fiatalok a közösség kontrollja nélkül találkozhattak. Amíg az udvarlás kiemelt helyszínének számító vasárnapi bálokban a középgeneráció még a két világháború idején is megjelent, addig a mozi elsősorban a fiatalok szórakozása maradt.

Mit játszottak a mozik 1957-ben?

1957-ben 15 magyar filmet forgattak, többet, mint bármelyik évben a második világháború óta. Ezt a számot csak 1963-ban sikerült meghaladni, amikor a magyar filmgyártás átlépte a 20-as mérföldkövet.

Mozilátogatók számának alakulása 1949-1967 között41:

39 VARGA Balázs 2008. 81.

40 VARGA Balázs 2008. 82.

41 Közművelődési adatgyűjtemény. Statisztikai Időszaki Közlemények 288. kötet. (KSH, Budapest, 1973): 206.

42 SZUHAY Péter 1994. 362.

267