Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

FAÁR TAMARA: A mozi helye és szerepe az 1950-es években

2. kép. A Hunnia Filmgyártelepe 1960-ban. (MAGYAR Pál felvétele, forrás: fortepan.hu)

Az 1954-62 közötti korszakra a hagyománykeresés és -váltás heterogenitása jellemző. Sztálin 1953-as halála után határozat született a túlzott ütemű iparosítás fékezéséről, és Révai Józsefet is leváltották népművelési miniszteri posztjáról. Ez a filmgyártás struktúrájának lassú átalakulását hozta magával. Az engedélyeztetés bürokratikus rendje némileg oldódott, a drága színes filmek helyett visszatértek a fekete-fehér felvételekhez. A korábbi évekhez képest hatékonyabb filmgyártás kezdődött, ami az elkészült filmek számán és színvonalán is megmutatkozott. A társadalmi kérdések ideologikus feldolgozása mellett megjelentek a szocreálból kiszakadó, az egyéni sorsokat fókuszba állító, a film formanyelvét megújító18 és az olasz neorealizmus hatását magán viselő19 alkotások. Ezek már szakítottak a társadalom bemutatásának sematikus szemléletével, a munka hősei helyett a hétköznapi hősökről születtek történetek. A filmek konfliktushelyzetei sok esetben a generációk közötti ellentétből fakadtak. Bár a filmek valóságképe már nem olyan pozitív, mint az ötvenes évek elején, és akad példa a szegényebb sorsúak helyzetének bemutatására is, a történetben megjelenő dolgozó emberek még egzisztenciális biztonságban vannak. Az emberek vágyai bár szerények, a filmek végére teljesülnek20.

Az 1956-os forradalom utáni néhány hónapban a filmgyártás nem állt meg. Zömében a nyáron megkezdett forgatásokat fejezték be, de olyan filmek felvételét is beindították, amelynek forgatókönyvét korábban visszautasították (például: Eltüsszentett birodalom, Keserű igazság). A Magyar Filmgyártó Vállalat a Hunnia Filmstúdió nevet vette fel, de továbbra is állami fenntartásban működött.

1957-ben a magyar filmtörténetben egyedülálló betiltás-sorozat kezdődött. A Politikai Bizottság 1957. szeptemberi ülésén több film engedélyezéséről, illetve betiltásáról döntöttek21. A téma miatt Banovich Tamás El- tüszszentett birodalom, Kalmár László A nagyrozsdási eset és Várkonyi Zoltán Keserű igazság című filmjét tiltották be. A nézők az Eltüsszentett birodalomat csak 1989-ben, a Keserű igazságot 1986-ban, A nagyrozsdási esetet 1984- ben láthatták. A Játék a szerelemmel című film a bebörtönzött főszereplője, Mensáros László miatt vált nemkívánatossá, és majdnem hasonló sorsra jutott a Gerolsteini kaland című operettfilm a letartóztatásban lévő Darvas Iván miatt. Ez utóbbit végül a Bizottság bemutathatónak ítélte.

18 Például könnyű kézi kamera használata Fábri Zoltán Körhinta című filmjében.

19 Főként Máriássy Félix és Fábri Zoltán filmje.

20 BALOGH Gyöngyi-GYÜREY Vera-HONFFY Pál 2004. 98.

21 Idézi VARGA Balázs 2008. 31-32.

263