Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

KEMECSI LAJOS: Múzeumépület és paradigmaváltás

I. kép. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum bejárati épülete (DEIM Péter felvétele)

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlődése és a látogatói szám növekedése miatt felmerült a bejárati épület korszerűsítésének igénye. A korábbi bejárati épület alkalmatlan volt a fejlesztésre, ezért szükségessé vált egy új fogadóépület létesítése, ami kielégítheti a látogatói igényeket. A 2009-ben megépült új bejárati épület adottságai - amely egyúttal időszaki tárlatok helyszíne is - a közvetlenebb ismeretátadás és a múzeum látogatóbarát jellegének érdemi erősödését hozta magával. A mezőhe- gyesi vasútállomás épületének másolata, melyhez modern épületszárny csatlakozik, számos, korábban nem képviselt funkciót tett működőképessé.8

2. kép. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum irodaépülete (DEIM Péter felvétele)

A múzeumi épületek diskurzusához szorosan kapcsolódik a szabadtéri múzeumok tematikai érintettségének kérdése. Szerencsésnek tartom, hogy a skanzenek és a terjedőben lévő ökomúzeumok9 esetenként egyértelmű hasonlóságainak elemzésével tisztulhat a múzeumépítészeti vonatkozásokról alkotott kép. A szabadtéri múzeumokban a rekonstruált külső környezetek az egységes bemutatás lehetőségét teremtik meg. Az egykori életvilágok tehát nem a sok buktatóval terhelt de- kontextualizálás folyamatában kerülnek bemutatásra, hanem a természeti és kulturális egész részeként.10 A hagyományos építészeti objektumok - szerencsés eset3. kép. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum restaurátor műhelyének részlete (DEIM Péter felvétele)

8 Vö. SÁRI Zsolt 2010. Építészeti értékelése: http://epiteszforum.hu/ketarcu-haz-a-dombon Utolsó letöltés: 2016. május 27.

9 Vö. GYÖRGY Péter 2003. 142.; ARANYOS Sándor 2014.

10 GYÖRGY Péter 2003. 18.

22