Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: Présház és ember
szerint Kis-Dörgicsén a Sárffy család egyik ága a katolikus, a másik az evangélikus vallást követte.14 Az 1845. évi Zala vármegyei nemességvizsgálat során Kis-Dörgicsén már hat Sárffy nevű igazolt nemes családfőt írtak össze.15 A szóban forgó I I. házszámot viselő kis-dörgicsei porta és az agyagliki présház még 1881-ben is Sárffy Pál tulajdonában volt. Sárffy Pálnak 1843-ban született Antal Zsuzsannától János nevű fia, akit a két másik kis-dörgicsei Sárffy Jánostól megkülönböztetendő, ifj. Sárffy Jánosnak jelölnek az 1881 -es osztálybasorozási földkönyvben. Ifj. Sárffy Jánost ekkor még nem sorolták fel a kis-dörgicsei háztulajdonosok között, csupán kert szerepelt a nevén.16 Feltehetőleg édesapja haláláig Mencshelyen élt, talán anyai rokonságánál, vagy épp a család halom-hegyi présházában.17 Sárffy János Csabi József özvegyét, Földi Esztert vette feleségül, egyetlen közös gyermekük az 1886- ban született Sárffy Gizella volt, akit feltehetően anyja után, katolikusnak kereszteltek. Ok örökölték Sárffy Pál kis-dörgicsei házát és ingatlanait, melyeket továbbiakkal gyarapítónak. A kataszteri iratok, térképek tanulmányozása arra figyelmeztetett, hogy egy-egy család gazdasági kondíciója csak a szomszédos községek anyagának egyidejű vizsgálatával rekonstruálható. Az 1858-as kataszteri iratok alapján ifj. Sárffy Pál a mencshelyi Halomi dűlőben is rendelkezett több szőlőparcellával és egy pincével. A Sárffyak- nak nemcsak Kis-Dörgicsén, hanem Felső-Dörgicsén is voltak szántói, rétjei, legelői, erdeje, kisebb szőlőparcellái.18 így nem csodálható, hogy Sárffy János a filoxéra- vészt követő gazdasági hanyatlás időszakában is képes volt hatalmas magtárat építtetni kis-dörgicsei portáján. Az 1902-ben elhunyt Sárffy Jánosról az emlékezet keveset őrzött meg. A csicsói présház padlásán talált iratok, valamint a 100 kát. holdon felüli úri birtokok elvételét megelőző, I 948-ban lefolytatott eljárás jegyzőkönyvei azonban adnak róla némi útmutatást. Ekkor a Termelési Bizottság egyik tagja jegyzőkönyvbe vetette, hogy „Schandl- né apja, Sárffy János, Ausztria - Magyarország közötti borkereskedelemmel foglalkozott, és az úrbéresség megszűnése után, amikor a kisemberek a volt tizedes földeket megváltották, utána azok egy tönkrement részétől vásárolta össze a birtokot. ”19 A birtokot valóban gyarapították, de a kataszteri térképek, iratok tanúsága szerint 1858- ban már mind a négy helység, Kis-Dörgicse, Felső-Dör- gicse, Mencshely és Balatoncsicsó határában voltak földjeik. Sárffy János 1902-ben meghalt. Leánya, Gizella férjhez ment Schandl Lajos devecseri származású földbirtokoshoz.20 Schandl Lajos a testvéreivel közös, bérbe adott öcsi, taliándörögdi birtokai, somló-hegyi szőleje után is élvezett jövedelmeket. A házaspár 1920-ig 160 000 koronát költött az épületekre, amihez kölcsönt is felvett. A kis-dörgicsei lakóház helyén 1910 körül reprezentatív úri lakot építtetett, amelynek polgári berendezéséről képet alkothatunk a bútorokról felvett leltárak, az új beszerzésekről készített feljegyzések alapján.21 A férfiszobát, vendéghálót is tartalmazó ház berendezésében az ebédlőszekrény, tükör, dívány, Thonet-székek, órák, márvány mosdóasztal, íróasztal, Madonna-képek mellett zongora, kottatartó, gramofon 25 lemezzel, fegyverfogas, varrógép, fürdőkád is szerepeltek. A házaspár már 1928-ban rádiót vett. Az 1935. évi mezőgazdasági felmérés alapján készült Gazdacímtár, amely a 100 hold feletti földbirtokosokról és földbérlőkről már úgy készített összeállítást, hogy a több falu határában fekvő birtokrészeiket is számításba vette, „Sandl Lajosnét” is felsorolja. Eszerint Kis-Dörgi- csén és Felső-Dörgicsén is volt egy, illetve két hold szőleje - pince nélkül. A balatoncsicsói 3 kát. hold szőlő és I kát. hold rét tiszta jövedelme 94 aranykorona, míg a kis- dörgicsei és felső-dörgicsei birtokok együttes tiszta jövedelme 756 aranykorona volt.22 Ennek alapján a Schandl- birtokon a gabonatermesztésnek, állattartásnak a szőlő- és bor-termelést messze meghaladó súlya volt. A kataszteri iratok és térképek azonban azt is megmutatják, hogy ez a birtok két megyében,23 négy falu határában szétszórtan fekvő, megszámlálhatatlan apró parcellából tevődött össze, köztük sok a 6. osztályúnak mi14 ÖRDÖGH Ferenc 1992. 81. 15 www.zml.hu/adatbazisok/nemesi.kataszter/1845/65.jpg 16 Vemlt. VI. 103.b. I. B. 1,2. Kisdörgicse. Osztálybasorozási földkönyv 1881. 17 Sárffy Jánosról a halotti anyakönyvben megjegyezték, hogy „egykori mencshelyi lakos”. Feltételezhető, hogy a Halom-hegyi présházban lakott, ahol a 20. században vincellérként élt családjával. 18 MOL S 79. Kataszteri iratok. 1468/1. Mencshely község birtokrészleti jegyzőkönyve 1858.; S 79. Kataszteri iratok No. 1583/1. Felső-Dörgicse község birtokrészleti jegyzőkönyve 1858.; Vmlt. VI: 103. P I. A. 2. Kis-Dörgicse község földrészleti jegyzőkönyve 1858. A környék falvaiban általános volt, hogy a módosabb családoknak több szőlőhegyen, esetleg több falu határában is voltak szőlőparcellái. Erre utal az a Dörgicsén ismert tréfás mondás, amellyel az asszonyok a borivásbán mértéktelen férjeiket riogatták: „Erdei ereget, Leshegy leseget, Fényé fenyeget, Becce öklelget, Agyaglik eltemet.” MÉSZÁROS Gyula 1987. 595. 19 Vmlt. XXIV 201 .b. Kisdörgicse. Az alsó-dörgicsei közjegyzői hivatalban 1848. dec. 21-én felvett jkv. A Káli-medencei falvak Stájerországba és Felső-Őrségbe irányuló borkereskedelmét CSOMA Zsigmond dolgozta fel több munkájában. Elképzelhető, hogy Sárffy János nemcsak a borát adta el stájerországi, burgenlandi kocsmárosoknak, hanem a Káli-medencei borcenzárokéhoz hasonló tevékenységet is folytatott, akik a Stájer- országból, Felső-Őrségből érkező kocsmárosok és a helyi bortermelő gazdák közt közvetítettek. CSOMA Zsigmond 1983. 334-335.; 1988. 163. 20 Neve Schandl, Schandly, Schandli, Sandl, vagy Sándli formában is előfordul. 21 Az úri lakot a faluban csak „kastélyaként emlegették. Az 1975-ben már romos, lakatlan épületet és az 1893-ban épült magtárat „Sárffy Uradalmi Vendégház'’ néven a 20. század eleji „polgárosodó nagybirtokosi vidéki életvitel szokásrendjéből kiindulva” újították fel luxus-panziónak a közelmúltban, www.sarffyhaz.hu 22 Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Gazdacímtár 1937. 348. 23 Balatoncsicsó, Kis-Dörgicse és Felső-Dörgicse Zala megyéhez, Mencshely már Veszprém megyéhez tartozott. 1950-ben az egész Tapolcai járást Veszprém megyéhez csatolták. 228
