Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BÍRÓ FRIDERIKA: Virágok a harcmezőn. Ünnepi köszöntő

tartó lett. Most, darabjaira szétszedve az egyik szoba falát díszíti. Nevezzük ezután marosi bölcsőnek. Ennek a két bölcsőnek a terveit, vázlatrajzait, illetve azok töredékeit találtam meg a hosszú fehér ládában. Ezek azok a kincsek, amik 85 éven keresztül a láda mélyén lapultak. Mind a mautersdorfi bölcső, mind a másik, az itthoni, a marosi bölcső vázlatait, terveit ott, nem messze a harcmezőktől rajzolta meg a Művész 1917-1918 telén. A mautersdorfi bölcső vázlatrajzai a jelzet szerint 1917- ben készültek. A két bölcső rajzait még 1918 tavaszán hazahozta. Néhány évvel később, az 1920-as évek derekán kerültek Nagymarosra.

Hogyan készültek, hogyan készülhettek a bölcsők? A Művész megtervezte a formát, a faragásokat, rátéteket, a betéteket, az áttört mintákat, az alapszínt, a díszítményeket, jeleneteket, az egész mesevilágot. Vázlatrajzokat készített, majd pontos terveket. „Megcsinálni” azonban nem tudta a bölcsőt. Hiszen nem volt se asztalos, se mázoló, se festő. Ezt a munkát másnak kellett elvégezni. Mindenesetre - Mautersdorfban és Budapesten egyaránt - szükség volt jó asztalosra, aki „olvasni” tudta a Művész „rajzos és írásos utasításait”, és így precíz és pontos munkát végezve a tervek alapján elkészítette a bölcsőt. A bölcsőket valóban jó asztalosok alkották meg.

6. kép. A mautersdorfi bölcső felnagyított képe. (DEIM Péter felvétele)

A mautersdorfi bölcső tipikus talpasbölcső, „klasszikus ringóbölcső’’. A marosi bölcső inkább bölcső formájú kiságynak nevezhető, mivel négy alacsony lábon „stabilan” áll. Az első bölcső oldaldeszkája fölött pálcákkal négy mezőre osztott, rácsozott korlát húzódik (feltehetően a másik oldalon is), a marosi bölcső rövid oldalait vékony, esztergált léc merevíti. Ezek azonban csak formai különbségek. A „kivitelezés” mindkét esetben kiválóan sikerült.

A marosi bölcső vázlat-tervei megmaradtak. Ezek, és az összeállított bölcső alapján kísérelem leírni a tárgyat. Láthatod, hogy a Művész nagyon pontos munkát végzett, szinte „kínosan” pontos tervrajzot készített. Elég,

7. kép. A marosi bölcső. (DEIM Péter felvétele)

ha csak az egyik rövid oldal épségben maradt tervét nézed. Az egész rajz szinte kontúrokból és méretekből áll. A legvékonyabb lécnek, a legszélesebb párkánynak, a nútoknak és csapoknak látod a pontos méreteit.

8. kép. Az egyik oldal vázlat-terve méretekkel. (DEIM Péter felvétele)

De talán elgondolkodsz azon is, hogy hogyan hajlították meg az ívelt „bölcsőformát”, s a belső párkányt, hogyan „adták meg” a hosszú oldal alig észrevehetően befelé homoruló ívét. Noha tudod, hogy a fát gőzölték, esetleg főzték és egy kemény, méretre készült sablonra húzták, feszítették, mégis csodálkozol, hogy ez milyen jól, hibátlanul sikerült. A valóságban meg itt áll a rajz alapján megalkotott mű, a rövid oldal, az aprólékosan,

204