Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT: A múzeumi tárgyfeldolgozás megújuló alternatívája
tében megtalálhatóak voltak. A 3. táblázat jól mutatja, hogy hiába állítjuk például az ajtók tárgycsoportjának darabjait időrendi sorrendbe, az ajtótáblák tekintetében nem kapunk releváns fejlődési sorrendet, mivel a társadalmi különbségek és sok más egyéb tényező figyelmen kívül maradt. Például míg a tárgycsoport legkésőbbi korszakot reprezentáló darabjainak ajtótáblái asztalos munkájú, vésett, teli ajtók, addig a legfiatalabb darabok ácsmunkájú, deszka ajtók. Fontos tehát tudni, hogy míg a 18. századi vésett ajtók egy kisnemesi házon találhatóak, addig a 20. század első felét jellemző ácsmunkájú ajtók szegény cigányok lakóházainak részei. Következésképpen az adatok együttes megjelenítése, különböző információtípusokból összeállított táblázatok elengedhetetlenek a tárgycsoport részletes, igényes kutatásához. A feldolgozás második lépéseként a tárgyak biográfiájában megjelenő helységeket kell feltüntetni. Az ilyen irányú mélyebb kutatások hiánya okán a tárgyak helyekkel kapcsolatos adataival kell tovább dolgozni, amelyek közül a legkézzelfoghatóbbak a tárgyak gyűjtési helyei. Ebből kifolyólag a lehetséges gyűjtési helyeket a múzeum koncepciójában megfogalmazott terület határozza meg, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe és Hajdú- Bihar megye északi, nyírségi része. A gyűjtési helyek egyeA tárgylista és a hely Térkép száma/ajtók száma Hely 1/1 Tiszabecs 2/1 Jánkmajtis 3/1 Nagyhódos V1 Nagyhódos 5/1 Paszab 6/1 Beszterec 7/1 Pócspetri 8/1 Anarcs 9/1 Kállósemjén 10/1 .a Jármi 10/1 .b Jármi 11/1 Nagycserkesz - Cigánybokor 12/1 Gyulaháza 13/1 Tiszadob 14/1.a Tarpa 14/1. b Tarpa 15/1 Csaroda 15/2 Csaroda 15/3 Csaroda 16/1 Nyírvasvári 17/1 Nyírvasvári 18/1 Piricse 4. táblázat zése és eltérése mutatja majd a gyűjtés koncentráltságát. (4. táblázat) Mindezt követően a meglévő adatainkat el kell helyezni a disztancia tengely mentén, hogy láthassuk a kutatás hiányosságait és egyben azok lehetőségeit. A nano vizsgálati szint fogja tartalmazni a kiválasztott tárgycsoport fizikális felmérési adatait, tehát a tárgy anyagi jellegű tulajdonságait. A 22 db ajtó tábláinak analízise esetén fontos attribútum, hogy az adott ajtónak egy síkban hány szárnya van, azok merre nyílnak, teli vagy üveges táblák, deszkából összeállított rátét nélküliek, vagy ráté- tesek, illetve vésett ajtó esetén rámákból és/ vagy táblákból állnak. Továbbá a nano szint és a mikro szint határán helyezhető el a fizikai attribútumokból ki-következte- tett készítő képzettsége. (5. táblázat) A nano szint felmért jellemzői által típuscsoportokat hozhatunk létre, amelyek az egyező és eltérő attribútumok mentén fognak kialakulni. Jelen esetben 9 típuscsoportról beszélhetünk. (6. táblázat) A következő, a mikro szint megszámlálhatatlan kutatásaihoz sorolhatjuk a tárgy közvetlen környezetében lévő statikus jellemzőket is, illetve a történéseket is, melyek mindegyikét kontextusok veszik körbe. Ilyen környezeti, kívülről meghatározott kontextus lehet például a néprajzi tájegység, hiszen ebből az aspektusból kell a helységek elhelyezkedését figyelembe venni, mivel a mú167
