Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
RÓZSÁNÉ BÓNA BERNADETT: A múzeumi tárgyfeldolgozás megújuló alternatívája
dát eredményez, amelyből az általános társadalmi működésekre következtethetünk, addig a generalizált tárgyvizsgálatok - amelyek a már elkészült szakirodalmakból erednek - a pontos adatok leírásának hiánya esetén a társadalmi működés sztereotipikus ismeretéhez vezetnek. E két típusú általánosítást végiggondolva, egy kutatás során kardinális a kritikai szemléletmód, hiszen releváns, hogy konkrét példákon keresztül, vagy már egy általánosított adatot felhasználva sztereotipizálunk, miközben az ismereteket tovább formáljuk egyéb szemlélet- módok, kutatási témák szerint." Ugyanakkor az alapvető kontextus-vizsgálatok területe is azonos egy tárgy vagy egy tárgycsoport esetén, így több objektum analízise során is lehet pontszerű, tematikus vagy monografikus kutatásokat végezni. A pontszerű kutatások több tárgy kapcsán ritkán fordulnak elő, de nem lehetetlenek, csak teljesülnie kell annak a kitételnek, miszerint egy kérdésre keressük a választ. Ez több objektum vizsgálata során azt jelenti, hogy a tárgybiográ- fiában egyezniük kell a kérdést meghatározó paramétereknek, így az időnek és a helynek. A monografikus kutatások alkalmával szintén létezniük kell az azonos paramétereknek, de mivel ezekben a konstellációkban az idő egy intervallum és a helyek száma is lehet több, így a kutatás lehetőségei nagyobb számúak. Mindezek mellett egy tárgycsoport tematikus analízise a leginkább releváns, hiszen több tárgy bevonásával a feltett kutatási kérdésre több választ kaphatunk, amely az adott tárgycsoport általános jellemzőinek megállapításaihoz vezethet. E perspektíva plusz esszenciája, hogy a már meglévő gyűjtemények kevésbé részletesen adminisztrált, régebben gyűjtött tárgyainak lehetőségei a típuscsoport reprezentálá- sában, ez által az ismert attribútumokban rejlenek. Következésképpen a tárgycsoport-analízisek során is felállítható a térbeli koordinátarendszer, ami a benne elhelyezkedő nagyobb számú információk átláthatóságát is elősegíti. Mindemellett a felvázolt szisztéma alapján a leginkább eredményre vezető egy olyan számítógépes program, amely gyakorlatilag egy adat- és jegyzetkezelő rendszer kifejezetten azoknak a muzeológusoknak, akik a gyűjtemények tárgyainak, tárgycsoportjainak feldolgozását tűzték ki célul maguk elé tanulmányok vagy tárgyi katalógusok elkészítésével egyetemben. Gyakorlati megközelítés - a Sóstói Múzeumfalu nyílászáróinak tárgycsoportja A felvázolt elmélet gyakorlati kísérletéhez a nagy meny- nyiségű adathalmazokat szűkíteni kell, hiszen egyetlen tárgy életrajza megszámlálhatatlan információk összessége, amelyek tárgycsoportok esetén természetesen a darabszámok által megsokszorozódnak. A Sóstói Múzeumfalu gyűjtési koncepciója szerint a néprajzi tárgyak minden típusát gyűjti Szabolcs-Szatmár- Bereg megye és Hajdú-Bihar megye északi, nyírségi ré I szének területéről. A gyűjtemény egy része a raktárakban elhelyezett tárgyakból áll, ugyanakkor egy másik része az állandó kiállításban látható népi építészet produktumainak és a nép életének minden területéhez szorosan kapcsolódó tárgyaknak az összessége. Az állandó kiállítás közel 100 építménye közül 18 db lakóépület.12 I. térkép A Sóstói Múzeumfalu lakóépületeinek elhelyezkedése a múzeum állandó kiállításának területén Ezeknek a lakóépületeknek összesen 169 nyílászárója van, amelyből 132 db külső elhelyezkedésű, tehát összeköti a külvilággal az épület belsejét, ezek közül kisebb csoportot alkotnak az ajtók, amelyek száma csak 22 db. Az átláthatóság céljából ezt a 22 bejárati ajtót veszem elemzésem alapjául, azoknak is a legmeghatározóbb részét, a táblájukat, így nem foglalkozom az ajtómélyedésekkel, az ajtótokokkal, az ajtógombokkal, az ajtópántokkal, illetve az ajtózárakkal és azok részeivel. Ebben az esetben a kiválasztott tárgycsoport darabjai a gyűjtési koncepción túl, alapvetően az elsődleges funkciói miatt kerültek egy kategóriába, miszerint a lakóház és a külvilág átjárható határán álló eszközök, amelyek az emberi cselekedetek, döntések által ezt a határt vagy megnyitják, vagy lezárják. A tárgyból kiinduló anyagi jellemzőkre alapozó vizsgálatok során a meghatározó az idő és a hely jellegű adatok számbavétele, azt követik az egyéb attribútumok. A tárgycsoport-feldolgozás legelemibb, első feladata tehát a totális időzóna megállapítása, amelyhez a tárgyI I Nem beszélve a példák típusáról, számáról, a mintavételről és sorolhatnánk tovább a nagyon fontos kritériumokat. BÓNA Bernadett 2011. 477. E problematika további elemzését lásd például FEJŐS Zoltán 2013. 61. 12 PÁLL István - BODNÁR Zsuzsanna 2007. 165
