Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARANYOS SÁNDOR: Gyűjteményi politika és gyűjteménymenedzsment a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
A szervezetfejlesztés célja, hogy annak működését hatékonyabbá tegyük, piaci pozícióit növeljük. Az egység életképességét és hatékonyságát emeljük, a változni tudást erősítsük, és készenlétet teremtsünk a változásra. Richard BECKHARD 1974-es klasszikus meghatározása szerint „o szervezetfejlesztés tervszerű beavatkozás, amely a szervezet szisztematikus elemzésére és állapotának diagnózisára épít”.28 A szervezet egészére kiterjed, vagyis a változtatás rendszerszerű, a teljes vállalatot - vagy egységet - érinti, illetve a működés teljes átalakítását tűzi ki célul. Általában felülről szervezett törekvés, a vállalat felső (vagy közép-) vezetésének elkötelezettségét tükrözi a program iránt. A megvalósítás eredményei mellett a siker lehetőségét adja, a vezetőknek aktív részvétellel kell a módszerek és a kezdeményezés céljai mellett állni. A szervezeti folyamatok megtervezett változtatása többségében magatartástudományi ismeretek felhasználásával megy végbe.29 A módszertani megfogalmazás pontjai azt hiszem, a fentebb részletezett szakmai indokokat pontosan lefedik, és megerősítik az osztály szervezeti átalakításának alapján. Felvethető a kérdés, hogy mindezek köveztében milyen pályára állítható az osztály szervezeti innovációja és az Intézményen belüli pozicionálása. BERECZKI Ibolya az alábbi definíciót használta a gyűjteménymenedzsmentre: „A gyűjteménymenedzsment a muzeális intézmények gyűjteményeivel kapcsolatos tevékenységek menedzselése: irányítása és szervezése. A gyűjteménymenedzsment határozza meg, hogy a múzeum gyűjteményeivel kapcsolatosan mit, hogyan, miért, kivel, mikor és hol kell tennünk."30 Ha mindehhez hozzátesszük az írásom elején felsorolt, a gyűjteményekhez kapcsolódó szakfeladatokat, a Metropolitan Múzeum irányelveit, a felsővezetői elvárásokat, az új tudományos koncepciót, akkor pontosan körülhatároltuk a Gyűjteményi Osztály feladatstruktúráját. Úgy gondolom, az osztály vezetőjének kell összefognia a gyűjteményekkel kapcsolatos teendőket, közvetlen felettesének - jelen szervezeti rend alapján az általános főigazgató-helyettes - és a mindenkori Főigazgató ellenőrzésével, mentorálásával. A tartalom- és információ szolgáltató szerepkör pedig csak úgy látható el stabilan, ha az Intézmény minden osztálya számára nyilvánvalóvá válik az újfajta felépítés. A stabilitás megteremtése (!?) Közhelyként hangzik, mennyire nehéz évtizedes berögzült magatartásformákat megbontani, megváltoztat- 28 Idézi BARLATI Róbert-CSAPÓ Edit 1997. ni. De talán helyénvaló megfogalmazás, ha a Múzeum korábbi gyarapítási, nyilvántartási folyamatait, a tudományos meghatározások rendszerességét, alaposságát kell egy korábbitól eltérő mederbe terelni. A gyűjteménymenedzsment egyik fontos alapja és eszköze a korszerű, működőképes nyilvántartási struktúra felépítése.31 Ez nemcsak az intézmény muzeális jellegéből fakad, tehát a kultúrtörténeti változásokat elsősorban tárgyakon próbálja szemléltetni, hanem a jogszabályi környezetből is. A 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet meghatározza a muzeális intézmények nyilvántartására vonatkozó szabályokat,32 amit 201 5-ben33 kiegészítettek a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről szóló előírásokkal. Mindezeket a már fentebb említett 1997. évi törvény alapozza meg. Az éves teljesítmény alapú fenntartói munkajelentések egyik meghatározó része az intézmény által kezelt műtárgyak adott évi gyarapodásának megállapítása, ugyanis kizárólag olyan műtárgyak lehetnek a múzeumokban, amelyek szerepelnek valamilyen szabályozott nyilvántartásban, azaz leltárban. Ezek az intézmények éves munkájának elsődleges mérőszámai. Az alapleltárak - gyarapodási napló, szakleltárkönyvek, leírókarton, szekrénykataszterek, duplumnapló - folyamatos vezetése mindezek tekintetében alaptényező kell, legyen a gyűjteménymenedzsment területén. A kulturális javak belső múzeumi útján viszont általában nemcsak az első, hanem az utolsó helyen is a gyűjteménykezelők állnak. Az új szerzemények a beszállítást követően, a tárgylista alapján ugyan kapnak gyarapodási számot,34 viszont azok tisztítása, esetleges konzerválása, restaurálása nem lehetséges addig, amíg tudományos meghatározásuk nem történt meg. A jogszabály ugyanakkor nemcsak a nyilvántartás eszközeit, hanem azok módját is leírja, ami alapján tudományos meghatározásokat csak szakképzett muzeológusok végezhetnek. A 2015. évi Múzeumvezetői ismeretek című képzésen vitát váltott ki egy szakmai diskurzus során néhány részt vevő azon megállapítása, hogy sok esetben a muzeológusok nem végzik el a leltározói munkát, aminek következtében a tudományos meghatározás nélküli állomány folyamatosan növekszik. CSERI Miklós a tudományos stratégiaalkotáshoz kapcsolódó írásában határozottan leírja, hogy a múzeumi céloknak és a vezetői akaratnak egymással összhangot kell alkotnia. Nem a muzeológusok határozzák meg egyéni érdeklődési körüknek megfelelő éves tudományos tervüket, hanem a múzeumi célokat kell leosztani a szakalkalmazottak között.35 Ehhez 29 BARLAI Róbert-CSAPÓ Edit 1997. http://ki.oszk.hU/kf/kfarchiv/l997/2/barlai.html (Letöltés ideje: 2016. április 3.) 30 BERECZKI Ibolya 2010. 114. 31 KEMECSI Lajos 2010. 122. 32 Véleményem szerint, a múzeumokban őrzött kulturális javak jellege, paraméterei már nem korrelálnak a határozattal. Számos olyan műtárgyat őriznek az intézmények, amelyek tudományos feldolgozásának módszertanát, a tárolás rendjét nem írja körül a rendelet. Nagy szükség lenne ennek módosítására. 33 51/2015. (XI. 13.) EMMI rendelet, a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak revíziójáról és selejtezéséről. 34 Ezért szükséges a gyűjteményezési, nyilvántartási szabályzatban pontosan rögzíteni a tárgyak szerzeményezésének pontos feladatait, a leadandó dokumentumok listáját illetve a formai követelményeket. 35 CSERI Miklós 2010. 96. 141
