Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
CSERI MIKLÓS: Búcsú Füzes Endrétől (1932-2015)
DR. FUZES ENDRE 1932-2015* Dr. FÜZES Endre 1932. április 27-én született a Tolna megyei Döbröközön, négy gyermekes MÁV tisztviselő családban. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után I 95 I -ben a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakán kezdte meg egyetemi tanulmányait, amelyet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezett be 1956-ban, néprajzos muzeológus diplomát szerezve. 1956-1963 között a pécsi Janus Pannonius Múzeumban dolgozott néprajzos muzeológusként, majd csoportvezetőként. Itt indította el kutatásait a népi építészet és népművészet területén, mely témákhoz élete végéig hű maradt. 1963- ban védte meg egyetemi doktori disszertációját: „Gabonatároló építmények a Kárpát-medencében" címmel, amely összegzés magyar és német nyelven is megjelent. 1964- 1980 között a Művelődésügyi, majd a Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztályán dolgozott főelőadói, majd csoportvezetői beosztásokban. Itt elsősorban a múzeumok gyűjteményfejlesztési és tudományos feladatainak szervezésével foglalkozott. Kiemelkedő munkája volt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum útjára bocsátása és fejlesztése. A minisztériumi évek alatt sem szakadt el szülőföldjétől. 1970-1974 között helyi szakértőkkel együtt elkészítette Baranya megye népi építészeti kataszterét és javaslatot dolgozott ki a kiemelkedő épületek védelmére. Három éves aspirantúrát követően, 1975-ben megvédte kandidátusi értekezését, mely „A gabonatárolás a magyar parasztgazdaságokban" címmel 1984-ben önálló kötetként is megjelent. 1980-86 között az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa volt. Ebben az időszakban alapvető kutatásokat folytatott a Magyar Néprajzi Atlasz előkészítő munkálataiban. 18 témacsoportban, 49 térképen a kartográfiai feldolgozást és a tudományos értékelést is elvégezte. Az Atlaszhoz kapcsolódóan kidolgozta a szöveges magyarázatok tudományos koncepcióját és szerkezetét, s több próbakommentárt is elkészített és közreadott. A népi építészeti problémák kutatása folyamatosan végigkísérte pályáját. 1979 óta tagja volt a Nemzetközi Kárpát-Balkán Bizottság néprajzi szekciójának. Koordinálta a hazai népi-építészeti kutatásokat és alapvető fontosságú bibliográfiát és szintézist készített „A magyar parasztház” címmel. I 986. október I -tői 1995. december 3 I -ig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. Vezetése alatt az intézmény fejlődése, tudományos és szakmai elismertsége hazai és nemzetközi szinten egyaránt kiemelkedően fejlődött. Innovatív, a modern muzeológiai elveket szem előtt tartó vezetői stílusa nagy szakmai és tudományos tapasztalatokon nyugodott és mély emberséggel párosult. Munkáját és eredményeit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerték. Aktív tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának, majd Néprajzi Szakbizottságának. A Népi Iparművészeti Tanács tagjaként majd elnökeként a magyar népművészet és népi iparművészet megújításán munkálkodott. Egyik létrehozója és alapítója volt a Békési Népi Építészeti Konferencia sorozatnak. A magyar népi építészet hagyományai, illetve 20. századi átalakulása területén végzett kutatásainak megkoronázása az Akadémiai Kiadó gondozásában 1997-ben megjelent Magyar Néprajz Életmód című kötetének szerkesztése, illetve egyes részeinek megírása. Kiállítás-fejlesztő munkásságának kiemelkedő állomásai a Skanzen Kisalföld, majd Nyugat-Dunántúl tájegységeinek átadása, valamint az Alföldi mezőváros tájegység építkezésének beindítása. Nyugdíjba vonulása után is aktív szakmai, közéleti tevékenységet folytatott, több hazai és külföldi tudományos egyesület és szervezet tagja volt. 25 éven keresztül volt a Magyar Néprajzi Társaság vezetőségének, választmányának a tagja, pénztárosa, 1990- 1994 között alelnöke. 1995-ben a Magyar Néprajzi Társaság belföldi tiszteleti tagjává választotta, majd 1997-ben Györffy István Emlékéremmel tüntette ki. Muzeológiai és tudományos munkássága elismeréseként számos kitüntetés mellett 1989-ben a művelődési miniszter Móra Ferenc Díjjal tüntette ki. Nyugállományba vonulása alkalmával 1995-ben a Magyar Köztársaság Elnö* Az életrajzot a Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt és jelenlegi munkatársai olvasták föl 20IS. szeptember 16-án Füzes Endre búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti Sírkertben. 265
