Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

3. kép. Sakktábla készítése A. Lászlóék műhelyében (SZŰCS Brigitta felvétele, 2015.)

4.kép. A. Irén az általa készített pártákkal (SZŰCS Brigitta felvétele, 2015.)

kásái körösfői emberek, munkájukat többen dicsérik a faluban, gyakran kapnak városi megrendeléseket is. Szinte nincs olyan feladat, amely kifogna rajtuk, hiszen minden rendelésnek eleget tudnak tenni: festenek, burkolnak, csempéznek, parkettáznak, tetőt fednek és építenek egyaránt.38

A harmadik család, akikkel mélyebb ismeretségre tehettem szert, K. Attila39 és családja. Ok ugyan nem folytatnak út menti árusítást, de éppúgy értékesítéssel foglalkoznak, illetve több tevékenységet űznek egyszerre. K. Attila foglalkozását tekintve asztalos, a mesterséget

Kolozsváron tanulta. Korábban bútorkészítéssel foglalkozott, de amint megjelentek a piacon a műanyaglapok, átváltott a fa nyílászárók készítésére. Rövid idő elteltével a termopán, azaz műanyag nyílászárók jöttek divatba, így áttért a körösfői sakktáblák készítésére. Ennek az egész munkafolyamatát ő végzi: a nyersfa hasításától, a dobozok „kihímzésétől”, illetve „kivirágozásától”40 egészen a lakkozásig. Attilától a sakktáblákat kereskedők vásárolják fel, amiket tovább értékesítenek.

K. Attila jelenleg az újonnan épített, frissen meszelt műhelyében dolgozik. Emellett kisbusszal is rendelkezik, így személyszállítást is vállal a környéken. Nagyméretű lakóházuk felső szintjét vendégházként használják, több szobában biztosítanak szállást az ide érkező vendégeknek. Ugyancsak ezen a szinten található a berendezett kalotaszegi szobájuk is, amelyet a turisták, mint helyi sajátosságot, „élő néphagyományt” tekinthetnek meg. A szoba berendezési darabjai K. Attila feleségének a hozományából tevődnek össze. A vendégszobák kiadásával, takarításával és a vendégek fogadásával főként K. Attila felesége foglalkozik.

5. kép. K. Attiláék vendégházrészükben lévő berendezett kalotaszegi szoba (SZŰCS Brigitta felvétele, 2015.)

A fenti sorokban csak három család foglalkozását és fő megélhetési forrásait ismertettem, de elmondható általánosságban is, hogy a fő foglalkozás mellett a körösfőiek egyéb munkát is elvállalnak keresetük kiegészítése céljából.

Akik nem foglalkoznak út menti kereskedéssel és nem a főút mentén laknak, azok is igyekeznek valamiféle társadalmi igényeket kielégítő, vagy turistákat kiszolgáló tevékenységet folytatni, amellyel anyagi forrást képesek teremteni maguknak. Például az életfordulók nagyszabású ünnepei, mint például a keresztelők, konfirmá38 Erdélyben jellemző, hogy az építőcégek nem specializált feladatot végeznek el, hanem tulajdonképpen minden építkezéssel kapcsolatos munkafolyamatot ellátnak a munkások, sok esetben szakképzettség nélkül is, hiszen idővel beletanulnak, vagy már korábban megtanultak bizonyos munkálatokat, amelyeket otthon, a faluban végeztek el saját részre. Jellemző az is Erdélyben, hogy amennyire csak lehet, az emberek igyekeznek mindent maguk megcsinálni a ház körül, s csak a végső, vagy kényszerű esetben alkalmaznak külső, fizetett munkaerőt.

39 K. Attila, született 1969-ben, Körösfőn. Foglalkozása asztalos, édesapja borbély volt a faluban egészen az 1990-es évek közepéig. Édesanyja a kollektív (azaz termelőszövetkezet) főkönyvelőnője volt, mellette varrással is foglalkozott, a rendszerváltozást követően Magyarországra járt kézimunkákat árulni.

40 Díszítő faragás.

74