Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról
tartoztak például a festett fakanalak, ivócsanakok és a tordai pogácsák.25 JANKÓ János 1894-ben is szót emel az olcsó portékák ellen: az érdeklődő közönség a varrottasokat még mindig csak mint tarkaságot, csiricsárit, népiest (tehát hazafiast) fogadja be szalonjába és szobáiba s kritika nélkül, de a nemesebb Ízlés igényei nélkül is veszi azokat össze, s ami jellemző, mert épen az előbbieket bizonyítja, minél olcsóbban. Én ezt az áramlatot gyűlölöm, mert megmételyezik vele a készítőknek, magának a népnek az ízlését, elkorcsosítják vele a legszebb, legtökéletesebb formákat és motívumokat, s a mit az első tíz év halottaiból feltámasztott, azt a második tíz év minden bájától, nemességétől, sőt magyarságától megfosztja, s az üzleti, speculativ szellemnek feláldozza”. Közben GYARMATHY Zsigáné munkásságát dicséri a következő szavakkal: „a varrottas ipar fejleszthető a maga művészeti érdekében; ő nem vásári árut ad, hanem műdarabokat.”26 A második világháború után nehéz évtized következett, a háziipar, a kereskedelem működése stagnált, közben beszolgáltatási kötelezettségeknek kellett eleget tenniük a kalotaszegi embereknek. 1954-ben új szövetkezet létesül, ebből alakul ki később az Arta Decoriativá Termelőszövetkezet famegmunkáló részlege is, amely 150 munkásnak adott megélhetést.27 Az 1960-as években lassan megindult az idegenforgalom, főként nyugatnémet családok érkeztek Romániába a Fekete-tenger partjára nyaralni. Ennek következményeként 1975-ben Körösfőn majdnem 150-en igényeltek egyéni iparengedélyt. Mindez azt jelentette, hogy a körösfői árusok az egész nyarukat a tengerparton töltötték, immáron új kínálattal, apróbb emléktárgyakat, szuveníreket, tehát a turisták igényeinek megfelelő árucikkeket forgalmaztak.28 A 20. század végétől a körösfőiek igyekeztek minden olyan várost, üdülőhelyet és rendezvényt felkeresni, ahol haszonnal tudták az árucikkeiket értékesíteni. Az 1989- es változás után tehát főként Magyarország, a román tengerpart, és néhány nyugat-európai ország, mint Hollandia, Németország, Svájc vált a körösfői árusítás fő színterévé.29 Ezt a fajta kereskedői attitűdöt KELEMEN Réka dolgozatában utazó kereskedelemnek nevezte, amely a bevásárló turizmussal van összefüggésben.30 Természetesen mindez nem azt feltételezi, hogy az összes körösfői lakos, aki kereskedelemmel foglalkozik, az jellemzően utazik, mivel a falu jelentős része otthoni árusítással foglalkozik. Az 1990-es években még erőteljesebbé vált a faluban történő értékesítés, ezért külön butikokat alakítottak ki a körösfői családok a lakóhelyiségek szomszédságában árusítás céljából. Mindez kapcsolatba hozható azzal, hogy az 1990-es évektől a szabad határátlépés miatt egyre többen utaztak Romániába, és ezzel párhuzamosan növekedett az érdeklődés Erdély iránt, így a személygépkocsival vagy busszal utazó turista majdnem biztosan megállt Körösfőn az út menti bazáro- soknál. Ebben az időszakban alakult ki Körösfőn az árusítással foglalkozó kisvállalkozói réteg is. I.a kép. Táblajátékokat árusító körösfői az 1990-es években I .b kép. Körösfői üzletsor (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) BALOGH Balázs 1998-ban érdekes tanulmányt közölt egy fiatal körösfői házaspár kereskedelmi tevékenységéről és életmódjáról, akik 1992-től foglalkoznak út menti standon való árusítással. A szövegből kiderül, hogy az 1990-es években egyre színesedett az árukészlet palettája, nemcsak körösfői munkákat árusítottak, hanem más falvakból és vidékekről származó népművészeti jellegű termékeket is. Továbbá megtudhatjuk, hogy az áruk beszerzése milyen összetett kapcsolatrendszert teremtett meg a falvak között, illetve, hogy milyen életmódbe25 TŐKÉS Irén 1989. 229. 26 JANKÓ János 2000. 7-8. A szöveg eredeti megjelenése: JANKÓ János 1894. 2879-2880. 27 KELEMEN Réka 2014. 8. Hivatkozik: SEBESTYÉN Kálmán 1994. 55-58. 28 TŐKÉS Irén 1989. 230. 29 KUSZTOS Tibor 2002. 6-7. 30 KELEMEN Réka 2014. 12-13. 71
