Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BARDÓCZ-TÓDOR ENIKŐ: A balavásári porta az Erdély épületegyütesben
16. kép. Részlet a Gyűjtőpontok. Új épületek és tárgyak 2010-2015 című kiállításból. (DEIM Péter felvétele, 2016.) Mindezek kézenfekvő lehetőséget adnak számomra, hogy a napi társadalmi, kisebbségi problémákra, a nemzetiségek együttélésére különös tekintettel lehessek. Egy az étkezési szokásokhoz kapcsolódó egyedi történet a város-falu közötti hatásra példa, amit Magyarosi Kati nénitől tudtam meg. Az I 950-es években Belei Viorel nevű román állatorvos került a faluba Balavásáron, akit családjával náluk szállásoltak el. Anica nevű felesége cukrászatot tanult, kiváló süteményeket tudott sütni, amit szívesen meg is tanított az érdeklődőknek. így a balavá- sáriak lakodalmakra, családi ünnepekre ma is különleges „házi” süteményeket sütnek. Összegzés A Múzeumba került porta bemutatása mellett a Kis- Küküllő mente gazdag néprajzi, történeti hagyományai közül a kukoricatermesztést és feldolgozást, valamint a szőlészet-borászat meghatározó szerepét említettem. Érintettem a kollektivizálás hatását az életforma változásra, valamint utaltam a cigány-magyar együttélés napjainkig fennálló sajátos vonásaira Balavásáron, mint azokra a témákra, amelyekre a helyszíni kutatás során a legtöbb figyelmet fordítottam. „Több, a korszakkal kapcsolatos munka is hangsúlyozza azt, hogy a kollektivizálás a helyi társadalmi rétegek és csoportok közötti hatalmi viszonyokat, a külső és belső világ közötti mediálás sikerességének volt a függvénye. ”19 A tájegységfelelős muzeológus elvárásai közül a harmadik a bemutatandó tematikára és a módszerek szélesítésére vonatkozik. Ehhez számos ötlettel szolgál Gyűjtőpontok című kiállításunk, melyben hat általam gyűjtött tárgy is bemutatásra került. 19 SZABÓ. Á. Töhötöm 2013. 76. 66
