Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BARDÓCZ-TÓDOR ENIKŐ: A balavásári porta az Erdély épületegyütesben
Bardócz-Tódor Enikő A BALAVÁSÁRI PORTA AZ ERDÉLY ÉPÜLETEGYÜTTESBEN' Az Erdély épületegyüttes koncepcióját VASS Erika és BÚZÁS Miklós dolgozta ki 2006-ban.1 1 2 A tájegységben felépítendő tizenöt porta egyikét a Kis-Küküllő mentéről tervezték beszerezni. Tanulmányomban a Múzeumba került portát, valamint vázlatosan annak származási helyét, a Kis-Küküllő mente kistájat szeretném bemutatni. Az épületegyüttes kiválasztása 2013 tavaszán VASS Erika és BÚZÁS Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai előzetes terep- bejárást végeztek Erdélyben. Ennek során a Kis-Küküllő mentéről hét szóba jöhető portát jelöltek ki felmérésre. Úgy tervezték, hogy ezek közül fogunk majd egyet a készülő erdélyi tájegységbe áttelepíteni. 201 3 augusztusában a Múzeum dolgozóinak és egyetemi hallgatóknak egy csoportja megkezdte a kiválasztott portákon lévő egyes épületek építészeti és néprajzi felmérését. A felmérés kapcsán Balavásáron, Pócsfalván, Kóródszentmártonban, Bonyhán, Küküllődombón és Dányánon, majd később Balavásáron, Kelementelkén, Kenden, Szászcsáváson, Küküllődombón volt alkalmam gyűjtőmunkát végezni. Az ott készült fotók és interjúk a Múzeum adattárába kerültek, jelenleg feldolgozásra várnak. A tavaszi bejárás során felmért hét portából három volt eladó, közülük még 2013 decemberében a Balavá- sár 46. szám alattit választottuk ki a Múzeumba történő áttelepítésre. Döntésünk indokai között a szakmaiak mellett gyakorlati szempontok is szerepeltek: a két másik épület megvételéről folyó tárgyalások rendkívül nehezen haladtak, azok egyikét cserépfedés nélkül adták volna el, a másik két épület agglegény tulajdonosai egymás közt sem tudtak megegyezni. Balavásáron a 46-os házszám alatt viszont olyan portát találtunk, ahol együtt szántak eladásra egy teljes, nemrég még használt épület- együttest. Az örökösök tájházként szerették volna megőrizni, de nem sikerült támogatást szerezniük hozzá, így az épületek állaga egyre romlott. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak történő eladás ezért nekik is kedvező, az intézmény számára pedig szakmai és gyakorlati okokból egyaránt optimális megoldás volt. Egységes, hagyomány- őrző építészeti képe, illetve megvásárolhatósága tette lehetővé, hogy a Kis-Küküllő vidékének néprajzi reprezentánsa lehessen a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében. I. kép. A balavásári 46. számú ház (B. TÓDOR Enikő felvétele, 2014.) Az épületegyüttes kiválasztása után a tájegység létesítési koncepciója alapján kellett hozzáfognom a további kutatáshoz. Tájegységfelelős muzeológusként ehhez VASS Erika a következő irányadó instrukciókat adta: Cél a skanzenek működésében világszerte megjelenő trend érvényesítése, hogy a múzeumi bemutatás idejét az életmódváltozásra koncentrálva szinte napjainkig elhozzák. Érzékenynek kell lennünk a bemutatásban a napi társadalmi, kisebbségi problémákra (esetünkben a nemzetiségek együttélésére, a közelmúlt történetére, a kommunizmus és Ceausescu-időszakára), bővítenünk kell a bemutatandó tematikát és szélesítenünk kell az alkalmazott a módszereket. Feladataim közé tartozik tehát a jelenlegi életmód kutatása is amellett, hogy a terepmunka során az egykori normák, mentális világok megismerésére kell összpontosítanom. A Kis-Küküllő mente és Balavásár Az épületegyüttest származási helyével, a Kis-Kü- küllő mente kistájjal együtt kell bemutatnom. A kistáj, egykor - Küküllő vármegye néven - a történeti Magyar1 Jelen tanulmány a Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez című, KI05556. számú OTKA kutatás keretében készült. 2 VASS Erika-BUZÁS Miklós 2007. 227-266. 57
