Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
FAÁR TAMARA: Kis martfűi mozitörténet
háttá a legújabb filmeket. A filmeket legelőször Szolnokon mutatták be, Szolnok volt a megyei központ. A kópiákat vasúttal szállították egyik vetítőhelyről a másikra. Volt rá példa, hogy egy-egy kópia nem érkezett meg időben, erről minden esetben jegyzőkönyvet vettek fel.34 1983-ban a vetítési rend újra változott, kísérletképpen havi 2-3 alkalommal szombat este is volt előadás. 1975-ben megalakult a Filmbarátok Köre, amelynek keretében a filmművészet klasszikusait vetítették, és film- ankétokat szerveztek, ahol a közönség az alkotókkal találkozhatott. 1978. március 15-én például a Dübörög a csend című film írója és rendezője, Szijj Miklós volt a mozi vend égé35, március 23-án pedig már Szirtes Adámot látták vendégül, aki „a magyar filmgyártás államosításának 30. évfordulója alkalmából" levetített Talpalatnyi föld és egy 1977- ben forgatott krimi, a Néma dosszié színészeként fogadta el a meghívást36. A filmklubok nagy népszerűségnek örvendtek mind a fiatalok, mind a felnőttek körében, és nem volt ritka, hogy a filmklubokat háromszázan látogatták37. A mozijegyek árait 1979-ben megemelték és bevezették az I., II. és III. helyárú jegyeket a bemutatott filmek függvényében. Az I. helyárú jegyek 8 és 12 Ft-ba, a II. hely árú helyek 10 és 14 Ft-ba, a III. helyárú helyek 12 és 16 Ft-ba kerültek. A jegypénztárnál minden esetben feltüntették, hogy a vetített film milyen kategóriába tartozik. A mozi látogatottsága a 1990-es évekre jócskán megcsappant, összhangban az országos tendenciákkal. A rendszerváltással a mozik működtetése megváltozott. Az ideológiai háttér eltűnésével, és az állami irányítás megszűnésével a mozik üzemeltetésében 1990-től pusztán piac- gazdasági szempontok érvényesültek, ez pedig a falusi mozik bezárásához vezetett. A keskenyfilmes mozihálózat 1998-ra teljesen megszűnt. A rurális térség vesztesé-ge mellett hosszú idő után megjelentek a mozival nem rendelkező városok is (pl. Gárdony, Tokaj)38 (2. ábra). Az 1990-es évek közepén Magyarországon is megjelent a többtermes, multiplex mozi, amelynek két főbb modellje van. Az első magyarországi multiplex mozi az 1996-ban megnyílt, átépített Corvin Filmpalota a francia modellt követi, meghatározóvá azonban a bevásárlóközpontokba beköltöző, tőkeerős piaci háttérrel rendelkező amerikai modell vált. A rendszerváltással Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csökkent a mozik száma. A korábbi 100%-os lefedetts ég már 1985-ben megszűnt, hiszen ekkor már Jászivány- ban, Tiszaszentimrén, Tiszapüspökin, Tiszagyendán, Cser- keszőlőn és Nagyréven sem működött mozi40. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei mozik hanyatlását a következő táblázat mutatja41 (3. ábra). Év Mozik száma (a videomozikat nem számolva)39 Összesen 35 mm 16 mm 1990 947 917 1864 1992 602 75 677 1994 584 8 592 1996 550 3 553 1998 625 0 625 2. ábra 1980 1990 1996 1997 1998 Mozitermek száma 122 76 25 26 31 Befogadóképesség (fó) 19823 1441 1 6392 6445 7237 Előadások száma 30098 17920 6462 6736 6360 Látogató (ezer) 21 17 1247 372 422 308 3. ábra 34 1985. január 4-én például a 101 kiskutya c. film nem érkezett meg Hajdúszovátról. A martfűi vasútállomás ellenőrizte az útvonalat, a filmtekercset sehol sem találták. Mivel a mozinak tartalék filmje nem volt, az ifjúsági vetítés elmaradt, a mozi vezetősége pedig kárigényt jelentett be 2.435 Ft értékben (497x5 Ft). SZNM-MNÉA 6698/1. 35 Tisza Cipő, 1978. február 24. 36 Tisza Cipő 1978. április 7. 37 Saját gyűjtés, SZNM-MNÉA 7004. 38 BORSOS Árpád 2009.65. 39 Kulturális helyzetkép az 1990-es években. KSH 2001. 40 Szolnok megye statisztikai évkönyve, KSH 1986. 41 Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve 1998. KSH 1999. 250
