Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
és teljesen berendezett fürdőszoba került kialakításra, külön wc-vel. A nappaliból nyílt az étkező, ettől elzárva állt a konyha a külön éléskamrával. A házvezetőnő a cselédszobában lakott és külön csempézett zuhanyzófülke állt a rendelkezésére. A mosást a pincében kialakított mosókonyhában, a szárítást lehetőleg a padláson kellett végezni. A Teleprend előírta: „a lakóházak födéméit - pince- és padlásfódémeit a számított hasznos terhelésnél lakásban 200 kg/m\ padláson 150 kg/mz - nagyobb mértékben megterhelni tilos. (...) A padlásokon semmiféle lom és gyúlékony anyag nem tartható, gabonát és más terményeket a normális háztartásnak megfelelő mennyiségben lehet raktározni úgy, hogy a súly legnagyobb része a főfalakra essék. A padláson nagyobb mennyiségű terményt tárolni, ott magtárt berendezni tilos. A padlástér mindenkor felseperve, tisztán tartandó. ”38 ► 9. kép Épülő mérnöklakások Lovásziban (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára) A mérnökök szerződésében természetbeni juttatásként szerepelt a bebútorozott, fűtéssel és világítással ellátott lakás. Ennek megfelelően a lakásokban vezetékes víz, villanyvilágítás és gázfűtés állt rendelkezésre.39 A fűtést természetesen a helyben termelt földgázból oldották meg. Az első években még nem szereltek fel mérőórákat, a háztartások gázfogyasztását nem mérték, és csak nagyon alacsony átalánydíjakat kellett fizetni a fűtésre. A telefon sem hiányzott a mérnöklakásokból. A lakásokat szőnyeggel, konyhai edényekkel, képekkel felszerelve, beépített gardrób- és konyhaszekrényekkel vették át a lakók, amelyeket a zalaegerszegi Szalay és Dankovics asztalosmesterek készítették el.40 „A gyermekszobában kis gyermek játszóasztal van, rajta fel nem dönthető villanylámpa, törpékkel a talapzaton meg az ernyőn. Szekrényke, egyik fele ruháknak, másik felében játékok. 10. kép. Az első mérnöklakás napjainkban (KISS Nóra felvétele, 2015.) bájos gyermekágy - mind leltári tárgy.”41 A lakások felszereléséhez tartozott még egy előszobafal esernyőtartó-val, jégszekrény, fürdőszobai lábrács és gyógyszekrény, mosókonyhai teknőtartó, hordozható szemétláda, függö-nyök tartóval, vászonredőnyök és eszlingeni redő-nyök.42 A lakásokat a „jó gazda gondosságával” kellett karban tartani: a lakók kötelesek voltak az ablakokat tisztán tartani és a parkettet rendszeresen viasszal kezelni. Azonban a vállalat a lakók kérésére a konyhát és mellékhelyiségeket évente, a szobákat 2-3 évente díjmentesen kimeszelte. Kisebb átalakításokra - válaszfal építése, új konnektor létesítése, rádióantenna felszerelése - a lakók költségén, de csak a vállalat engedélyével volt lehetőség, de például az eredetitől eltérő mintájú és minőségű festés készítése tilos volt.43 A világháborús előkészületeknek megfelelően minden mérnöklakás pincéjében páncélajtóval ellátott légoltalmi óvóhelyet építettek. A berendezéséhez óvóhelypadok, vödrök és csákányok tartoztak.44 A légópincék nem maradtak kihasználatlanul: a zalai olajmezőket amerikai B-24 Liberator-ok bombázták 1944-ben.45 Tisztviselői ikerlakások A mérnöklakásokhoz igen hasonló ikerlakások készültek Keresztes Győző tervei alapján a tisztviselők számára. Többféle típusú ház készült, de csak alaprajzi elrendezésükben különböztek egymástól. A közművesítés itt is teljes volt, azonban a lakások alapterülete kisebb volt és nem épült óvóhely a pincében. Az ikerházak két-két lakásból álltak. 38 Z905 15.94. 39 MOGIM 1683-2009. 138. 40 CSEH Valentin20l5. 3. 41 Zalai Közlöny 1938. augusztus 20. 42 Z905 15. 94. 43 Z905 15.94. 44 Z905 15.94. 45 CSEH Valentin 2009. 155. 231
