Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
KISS NÓRA: „Ideális otthon Göcsej közepén” - Zalai MAORT-lakótelepek
kifogástalan minőségű árut vett át: a kiégetett tégla 75%-nak I. osztályú, legfeljebb 25%-nak II. osztályú minőségűnek kellett lennie. A szerződésektől függően 60-500 ezer darab tégla elkészítéséről állapodott meg a MAORT a mesterekkel, ezer darabonként 20-30 pengős árban. A leggondosabb termelés mellett is elkerülhetetlenül keletkező ún. vasastéglát köbméterenként 6 pengős árral vette át a vállalat.23 Bázakerettyén a kézivetéssel előállított téglát tábori kemencében gázzal, Lovásziban a lokomobil-meghajtásos téglapréssel előállított téglát állandó üzemi téglaégető kemencében égették ki.24 5. kép. Téglavetés Bázakerettyén az 1940-es évek elején. A háttérben egy mérnöklakás áll. (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum adattára) Az építési iroda tervezte a MAORT üzemi és termelési építményeit, lakóházait, valamint katonai létesítményeit is, azonban a legkarakteresebb épületek, a mérnöklakások terveit egy budapesti építész, Antal Dezső készítette el. Antal Dezső Brassó, 1897. július 12. - Budapest, 1971. augusztus 31. 1915 és 1922 között a Budapesti Műegyetem hallgatója volt, ahol építészmérnöki oklevelet szerzett. Ebben az évben a korszak kiemelkedő építészének, Kotsis Ivánnak lett a tanársegédje. Önálló irodát nyitott 1926-ban, 1934- től 12 éven át pedig az Iparművészeti Főiskolán tanított.25 1918-ben három társával együtt egy diákszövetséget, az ún. barcasági csoportot hozták létre, amelyet a két évvel később megalakult Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) az előzményének tekintett.26 Az Egyesület az 1920 után Romániából külföldre kiszorult magyar származású hallgatók önsegélyezésének céljából jött létre az összetartozás és a szülőföld szeretetének ápolására, a jövőbe vetett hit reményében. Az Antal Dezső vezette Barcaság nemzetség mintájára újabb I I csoport alakult, a létrejött 12 nemzetség együtt alkotta a Nemzetségfők Tanácsát, ami a SZEFHE legfelsőbb szervezete volt.27 Antal Dezső a népi építészeti irány képviselője volt: társaival együtt társadalomformáló erőt tulajdonítottak az építészetnek, figyelmüket pedig a falusi emberek igényei felé fordították. A népi mozgalom a korábbi falukutatások valóságfeltáró módszereit a tömeges falusi lakásépítés szolgálatába tudta állítani. Kotsis Iván, a korszak kiemelkedő építésze, új követelményként a minőségi építészet funkcionalitását emelte be, parasztházterveit ennek megfelelően készítette el. Gyakorlattá vált a házfelmérések készítése, és a falusi építkezések módjának leírása, a ház szerkezetének és használatának leírása. A felmérések sikerén felbuzdulva Padányi Gulyás Jenő és Antal Dezső szorgalmazta a magyar mérnök- és építész- társadalom aktív részvételét a népi építészet kutatásában.28 ANTAL Dezső tanulmányaiban a magyar népi építészet hagyományaival, különösen a Balaton-vidék építészetével,29 a falusi építészet elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozott. Ahhoz a népi építészetet kutató fiatal mérnökcsoporthoz tartozott, amely az árvízi károk helyreállítása során számos háztípus tervét készítette el az ONCSA-ház akció keretében.30 Tagja volt a népi kultúrával és a szegényparasztsággal foglalkozó Bartha Miklós Társaságnak, valamint a népi építészet felé forduló Magyar Ház Barátai Körének. „Antal Dezső, az építészeti falukutatás modem úttörője (...) építészetünk jellemző vonásait ugyancsak a józan célszerűségben, a gazdaságosságban és a célszerű szerkezetekben jelöli meg. ”31 1935-ben könyve jelent meg a göcseji népi építészetről32 és elkészítette a zalaegerszegi skanzen előzményének tekinthető festett oromzatú, szalmatetős, kerített, ún. göcseji ház és harangláb terveit.33 A MAORT a 23 Z360 7. 3 I. 24 MOGIM 1941. évi jelentés. 25 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/framea.htm 26 A SZEFHE az Új Élet című lapban mutatkozott be 1922-ben. Alapító tagjai közé tartozott Csanády György (a székely himnusz szövegének írója), Incze Antal (Magyar Élet Mozgalom szervezője), János Áron, Kolosváry-Borcsa Mihály és Zakariás Gergely Sándor. Tevékenységi körébe tartozott az érettségi előtt álló hontalan fiatalok elszállásolása, kollégiumok létrehozása, segítségnyújtás útlevél megszerzésében, tankönyvvásárlásban, tanácsadás, orvosi felügyelet, nyári munka szervezése stb. A kolozsvári egyetem megszüntetése elleni írásos tiltakozás aláíróiként nemkívánatos személyekké váltak Romániában. Az Egyesületet 1948-ban megszüntették, majd 2004-ben újjáalakult. 27 BARANYAI Katalin 2009. 3. 28 BARANYAI Katalin 2009. 7. 29 ANTAL Dezső 1937. 30 KÖRNER Zsuzsa 2004. 171. 31 Szépművészet 1941 ./3. 216-219. 32 ANTAL Dezső 1935. 33 NÉMETH József 2009. 173. 229
