Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban

/. A mezőgazdaságot befolyásoló természeti adottsá­gok: a rendelkezésre álló földterület nagysága és minő­sége. Láthattuk Milota példáján, hogy a faluhoz tartozó kis mezőgazdasági terület új utak keresésére kényszerí­tette a termelőszövetkezet vezetőségét - egyre több melléküzem beindítására volt szükség a lakosság munka­helyeinek biztosítására, mert önmagában a növényter­mesztés és az állattenyésztés nem nyújtott elegendő munkalehetőséget. Ezzel szemben Gerjen és Tiszaigar elegendő, jelen­tős mennyiségű birtokkal rendelkezett ahhoz, hogy ne szoruljon rá nagyszámú melléküzem beindítására, csu­pán néhány is elegendő volt a foglalkoztatáshoz (Gerjen- ben cérnázóüzem, Tiszaigaron bútorüzem). Dudaron - bár a mezőgazdaságnak a bánya mellett amúgy is elenyé­sző jelentősége volt - a termőföld rossz minőségének következtében a helyi termelőszövetkezet csak döcög­ve, akadozva tudott boldogulni, és hamarosan összevo­násra került a bakonyszentkirályi tsz-szel. Munkavállalók szempontjából sem volt mérvadó a jelenléte, hiszen a férfi munkaerő a jól fizető bányában keresett munkát. 2. A második világháborút megelőző birtokmegoszlás: a korábban a település környékén lakó nagybirtokosok számától függött a környéken megalakuló állami gazda­ságok száma. Ez szintén munkahelyet biztosított az adott község munkavállalóinak, és megoszlott a termelőszö­vetkezet által kínált lehetőségekkel. A lakosok még akár választhattak is a kétféle munkahelyi forma között: az állami gazdaságban juttatott fix havi bér és kötött mun­kaidő kisebb területű illetményfölddel, illetve a tsz-ben alkalmazott termésjövedelem szerinti (részben termé­szetbeni) juttatás, változó munkaidő, és a nagyobb kiter­jedésű háztáji föld között. Ilyen helyzetben volt Gerjen és Tiszaigar: a termelőszövetkezet mellett állami gazda­ság is működött a településen. Milota viszont ebből a szempontból is hátrányosabb helyzetben volt: állami gaz­daság csak több településsel odébb, Fehérgyarmaton és Eszenyőn volt, ahova csupán idénymunkára tudtak néhányan elszegődni. 3. Infrastrukturális körülmények: az ipari központok közelsége, a település elhelyezkedése országos viszony­latban, mely a megszerezhető anyagi támogatásokat, fej­lesztéseket is befolyásolta. Ilyen szerencsés helyzetben volt a kezdetektől Dudar, ahol a bánya 1947-es megnyi­tásától a beáramló betelepülőkkel együtt folyamatos inf­rastrukturális fejlesztések irányultak a településre: fej­lődött az intézményi ellátás (orvosi rendelő, posta, üzle­tek épültek), nagyarányú, kedvezményes építkezések in­dultak, a község bekerült a tömegközlekedési hálózatba, stb. Gerjen az 1960-as évek végétől szintén ipari köz­pont közelségébe került, hiszen megindultak a paksi atom­erőmű építkezései a településtől szűk 20 km-re. így már a kezdetektől szükség volt a környező települések mun­kaerejére, mely folyamat azóta is tart. A másik két vizs­gált településnek, Tiszaigarnak és Milotának nem voltak ipari munkalehetőségei. 9. kép. Vegyesbolt előtt parkoló lovaskocsi Dudaron (LEGEZA Borbála felvétele, 2012.) 219

Next

/
Thumbnails
Contents