Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: „Hát abba’ az időbe lehetett boldogulni”. A kiszámítható megélhetés. Stratégiák a szocialista korszak magyarországi falvaiban
/. A mezőgazdaságot befolyásoló természeti adottságok: a rendelkezésre álló földterület nagysága és minősége. Láthattuk Milota példáján, hogy a faluhoz tartozó kis mezőgazdasági terület új utak keresésére kényszerítette a termelőszövetkezet vezetőségét - egyre több melléküzem beindítására volt szükség a lakosság munkahelyeinek biztosítására, mert önmagában a növénytermesztés és az állattenyésztés nem nyújtott elegendő munkalehetőséget. Ezzel szemben Gerjen és Tiszaigar elegendő, jelentős mennyiségű birtokkal rendelkezett ahhoz, hogy ne szoruljon rá nagyszámú melléküzem beindítására, csupán néhány is elegendő volt a foglalkoztatáshoz (Gerjen- ben cérnázóüzem, Tiszaigaron bútorüzem). Dudaron - bár a mezőgazdaságnak a bánya mellett amúgy is elenyésző jelentősége volt - a termőföld rossz minőségének következtében a helyi termelőszövetkezet csak döcögve, akadozva tudott boldogulni, és hamarosan összevonásra került a bakonyszentkirályi tsz-szel. Munkavállalók szempontjából sem volt mérvadó a jelenléte, hiszen a férfi munkaerő a jól fizető bányában keresett munkát. 2. A második világháborút megelőző birtokmegoszlás: a korábban a település környékén lakó nagybirtokosok számától függött a környéken megalakuló állami gazdaságok száma. Ez szintén munkahelyet biztosított az adott község munkavállalóinak, és megoszlott a termelőszövetkezet által kínált lehetőségekkel. A lakosok még akár választhattak is a kétféle munkahelyi forma között: az állami gazdaságban juttatott fix havi bér és kötött munkaidő kisebb területű illetményfölddel, illetve a tsz-ben alkalmazott termésjövedelem szerinti (részben természetbeni) juttatás, változó munkaidő, és a nagyobb kiterjedésű háztáji föld között. Ilyen helyzetben volt Gerjen és Tiszaigar: a termelőszövetkezet mellett állami gazdaság is működött a településen. Milota viszont ebből a szempontból is hátrányosabb helyzetben volt: állami gazdaság csak több településsel odébb, Fehérgyarmaton és Eszenyőn volt, ahova csupán idénymunkára tudtak néhányan elszegődni. 3. Infrastrukturális körülmények: az ipari központok közelsége, a település elhelyezkedése országos viszonylatban, mely a megszerezhető anyagi támogatásokat, fejlesztéseket is befolyásolta. Ilyen szerencsés helyzetben volt a kezdetektől Dudar, ahol a bánya 1947-es megnyitásától a beáramló betelepülőkkel együtt folyamatos infrastrukturális fejlesztések irányultak a településre: fejlődött az intézményi ellátás (orvosi rendelő, posta, üzletek épültek), nagyarányú, kedvezményes építkezések indultak, a község bekerült a tömegközlekedési hálózatba, stb. Gerjen az 1960-as évek végétől szintén ipari központ közelségébe került, hiszen megindultak a paksi atomerőmű építkezései a településtől szűk 20 km-re. így már a kezdetektől szükség volt a környező települések munkaerejére, mely folyamat azóta is tart. A másik két vizsgált településnek, Tiszaigarnak és Milotának nem voltak ipari munkalehetőségei. 9. kép. Vegyesbolt előtt parkoló lovaskocsi Dudaron (LEGEZA Borbála felvétele, 2012.) 219
