Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

BÁLI JÁNOS: A „Kentaur-ház” - A falusi lakóház atipikus változata Magyarországon, a 20. század második felében

35. kép Csesztreg, Kossuth u. 3.

(FAZEKAS Anna és NÁDASDY Fanni felvétele)

A HETÉSI LAKÓHÁZ BELSŐ TERE:

A LAKÓTÉR ÉS A LAKÓHELYISÉGEK

A lakóház építésének, átalakításának, modernizációjának szakaszai, hullámai

A hetési falvak lakóházainak építésében egymástól, ha nem is élesen, de viszonylag jól elkülöníthető szakaszok követték egymást. A ma is álló házak legrégebbijei az 1870-es években épültek. Az 1870 és az 1910-es évek közti szakasz a „feudális-paraszti” boronaház (vagy ahogy a Hetésben nevezik, a faház) építésének utolsó korszaka volt. Az építőkultúra viszonylagos egysége megmutatkozott a falazat és a héjazat, a zsúpszalma anyagában, a soros elrendezésű helyiségek számában és beosztásában (szoba - konyha - kamra), a tüzelőberendezések típusában (szobai kályha, konyhai kemence) stb.

A következő szakaszt, mely a 19-20. század fordulója és a 20. század dereka közé esik, nevezhetjük a paraszt-polgári reprezentatív lakóház legjellegzetesebb helyi típusáról a kódisállásos ház szakaszának. Fontos változás, hogy a falazat anyaga mindinkább vályog vagy égetett tégla, a héjazató pedig cserép lett. A helyiségek beosztása, elrendezése - leszámítva a kódisállás általánossá válását - kevésbé változott. Talán, az L-alakú lakóház kialakításának módja az, ami leginkább módosult. Míg az első (I) szakaszban, a soros elrendezés L-alakban történő

32. kép Csesztreg, Kossuth u. 3. (FAZEKAS Anna és NÁDASDY Fanni felvétele)

33. kép. Csesztreg, Kossuth u. 3. (FAZEKAS Anna és NÁDASDY Fanni felvétele)

34. kép Csesztreg, Kossuth u. 3. (FAZEKAS Anna és NÁDASDY Fanni felvétele)

191