Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZABAD BOGLÁRKA: A lakótér és a lakberendezés szakrális vonatkozásai egy görögkatolikus közösségben
többi tárgyhoz viszonyítva. A képek elhelyezése mind a két típusnál fontos lehet, ha például egy egész felület, mondjuk egy fal, vagy egy polc esetéről van szó. Feltűnő, hogy a szentképek gyakran, sőt legtöbbször családi képekkel, leggyakrabban esküvői fotókkal együtt vannak a falra helyezve, sőt, szabályos alakzatokat is formálhatnak az egyes szentképek és családi fotócsoportok együtt. 2. kép. Családi képek és szentképek szabályos alakzatban elrendezve a falon (SZABAD Boglárka felvétele) A szent és a profán együttes megjelenése talán a személyes értékrendben keresendő, hiszen mi más lehetne fontosabb és esztétikusabb egy vallásos ember számára, mint például gyermeke esküvői képe és a vallás (s ez által Szűz Mária vagy más szentek) együttesen. A vizsgált lakóházakban előforduló szobrok minden esetben kis méretűek, körülbelül 40-50 cm-nél nem voltak magasabbak. Az esztétikai funkcióval bíró szobrok közül a legnépszerűbbek a Mária ábrázolásúak voltak, ám előfordult Jézus, a Szent család, a betlehemi jászol és a lourdes-i barlang is. Az egyéb funkcióval rendelkező szobrok használati tárgyak egyben. Ilyen például a szobor alapú szenteltvíztartó, melynek két fajtája van. Az egyik, a tálszerű mélyedéssel ellátott kerámia, melyben szabadon állhat a szenteltvíz. A másik a Szűz Mária alak, melynek teteje lecsavarható. Ez lehet kerámia vagy műanyag. A műanyag áttetsző, így a víz jól látható benne.12 Egyéb funkcióval bír még a gyertyatartóként is használható szobor. BARNA Gábor tanulmánya, amely a rózsafüzér társulatok tárgyi világát hivatott bemutatni, a legjobb kiindulási alap lehet az olvasó, mint tárgyi elem vizsgálatánál.13 A szerző az említett tanulmányban azokat a tárgyakat mutatja be használatukban és jelképiségükben is, melyek a társulati élet s az egyes ájtatossági formák nélkülözhetetlen kellékei. Egy ópályi rózsafüzéres asszonynak általában három olvasója van, míg egy fiatalnak leginkább egy darab. A férfiak esetében nem beszélhetünk rózsafüzér tulajdonlásáról, ez „női" dolog. Opályiban a legtöbb olvasóról számon tartják az eredetet, mely sok3. kép. Lecsavarható tetejű Szűz Máriás szenteltvíztartó (SZABAD Boglárka felvétele) szór az elnevezésben is megmutatkozik (amerikás olvasó, csíksomlyós olvasó.) Úgy tapasztaltam, hogy az olvasó esetében a színek szimbolikája már kikopott, ám a „kedvenc” rózsafüzér színe az idősebbek között egységes vonásokat mutat. Leggyakrabban a fehéret vagy az áttetszőt használják. Az élénkebb, rikítóbb színű olvasók általában „amerikásak” (Amerikában élő rokonok küldték), ezek legtöbbször dísztárgyként funkcionálnak, és általában a falra akasztva, keresztre lógatva tárolják őket. Sok helyen találni olvasótartót, melyen legtöbbször Szűz Mária ábrázolás látható. A gyári kegytárgyak piaca is jól érzékelhető „divatot” követ, az összes „rózsafüzér- tok” hasonló színekkel, formákkal és képi-ábrázolással létezik. Mindegyik fehér, és műanyagból van, csak a fedőlapon található szentkép eltérő. A rózsafüzérek alapanyaga egyébként legtöbbször műanyag, de előfordul a fából készült is, azonban különböző magvakkal, illetve termésekkel nem találkoztam. A keresztek az egyik legjobban tisztelt tárgycsoportot alkotják, ez nem véletlen, hiszen ez a kereszténység legfontosabb szimbóluma, valamint a már korábban említett HEILER-féle szent tárgy felosztásban is megtaláljuk, az emberi kéz által készített tárgyak kategórián belül.14 Akár falon, akár polcon vagy asztalon fordulnak elő, nagy jelentőséggel bírnak a házon belül. Az egyik adatközlőm egy falon függő kereszt előtt letérdelve, s azt nézve imádkozik a legszívesebben. Egy másik a kereszttel kap12 A szenteltvíztartó olyan tárgy, melyet több helyen is tárgyalhatunk, hiszen több formában létezik, így a szobroknál is megemlíthető. 13 BARNA Gábor 2009. 14 VOIGT Vilmos 2004. 209-210. 172
