Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében
8. kép. Szalomás pataka I 149. sz. csűr medvetalpas boronafalának sarka (VASS Erika felvétele, 201 I.) tóttá a 45 fok körüli tetőhajlásszög, amelyet nyilván az új fedőanyagként alkalmazott cserépfedés tett lehetővé. Ezzel a szerkezeti típussal is eleinte kontyolt tetőket alakítottak ki, de megjelent az oromfalas változat is, főleg gazdasági épületeken. A csűröknél a változás hasonlóan zajlott le. A korai csűrök szerkezete keresztfejes boronafal (medvetalp) volt, a fűrészelés általánossá válásával ezt váltotta föl a négyszög boronából készíthető fecskefarkas (farkasfogas) falkialakítás. Ez a változás az 1920-30-as évek időszakára tehető, míg az 1950-60-as évek új csűrjeinél itt is megjelent a favázas építési mód, melyet csak deszka- burkolattal, illetve az istálló résznél zsilipéit borona kitöltéssel készítettek. A csűrök felépítése a szomszédos csíki területekhez hasonló, a csűrkapu mögött helyezkedik el a csűr piaca, ennek egyik oldalára a nagyállattartásra alkalmas istálló (pajta) került, míg a másik oldalon egy kisebb részt rekesztettek le az apróbb lábas jószágok részére. A csűr padlásterét és annak betelte után piacát is a széna tárolására használták. 1953-ban Görbe patakán született adatközlőnk mondta el, hogy a megfelelő szerszámfa kivágásához a február - márciusi időszak volt a megfelelő, azon belül is a Hold utolsó negyede: .....amíg bé nem indul neki az a nedve, a míg nem kezd menni a héja. A héja száradjon bele a fába, s attól erősödik meg a fának a színe. A héja ha lehántódik, akkor hasad be. Nyers fát, amíg meg nem szárad... S ha meg van szakadva a Holdnak fele, holdfogytára, mikor már 35 SZNM MNÉA A-6465. és E-427. 9. kép. Szalomás pataka I 154. sz. lakóház fecskefogas boronafalának sarka (VASS Erika felvétele, 2011.) fogyna el a Hold, az utolsó hétben, napokban, akkor kell vágni a szerszámfát, mert akkor sokkal erősebb, tartósabb... áprilisban indul meg a fának a mezgája, úgy mondjuk: virics- cse, tehát a nedvesség indul meg..., akkor már puhább lesz, s hasad el, könnyen hasad." A fontosabb felmért épületek A továbbiakban a fontosabb felmért épületeket ismertetjük. A felméréseink során egyetlen Nagysorok patakán kalibaként használt épületben találtuk meg a korábbi kemencés szobai tüzelő födémáttörését.35 Ez alaprajzában teljesen megfelel a CS. SEBESTYÉN Károly által közölt régi típusnak: az ereszből nyílik a ház (szoba), majd ebből a helyiségből nyílik az eresz mögött elhelyezkedő kamra. Az épület falazata keresztfejes boronafal, melynek közeit sártapasztással kitöltötték, és a teljes felületet meszelték. Sajnos, az épület eredeti tetőzetét már lecserélték, jelenleg hullámpalával fedett egyszerű nyeregtető van rajta, melynek oromfalait deszkázattal zárták le. Az átalakítás során a koszorúgerendákat nem cserélték le, ezért láthatóak a csüngő ereszes kontyolt tető szarufáinak helyei. Az épület már teljes egészében deszkapadlóval burkolt, korábbi épületek, mint oly sok helyen a magyar nyelvterületen, csak döngölt földpadlós kialakításúak lehettek. A födémé egyszerű, egyréteges, felül borított deszkafödém. A hegyen álló kalibához egy később épített csűr tartozik. A kalibát a tulajdonos szülei Három- kútról hozták kb. 50 éve, mert ott a területükön több kaliba is volt, ezen az újonnan vásárolt részen viszont egy sem. 12
