Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

SZŰCS BRIGITTA: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása

ségi építményekre. De érdeklődési körét merészen kiszélesíti az ősi hagyományos népi foglalkozás irányában is: gyűjtögetés, méhészkedés, halászat, vadászat, pásztorkodás, állattartás, gabonatermesztés, kert-gyümölcs- és szőlőművelés dokumentumait, jelenségeit a látogatók számára oly szemléletesen és hatásosan mutatja be, amelyre paviloni kiállításban nincs lehetőség”.47

A Múzeum szabadtéri osztályát dr. KOS Károly, akárcsak VUIA, klasszifikálta, viszont ő alcsoportokat is meghatározott tervezetében, amelyek a következők voltak:

1. Épületek: a, ipari; b, közösségi; c, udvarbeli épületek

2. Növénytani rész: a, gyümölcstermesztés; b, gyűjtögetett növények és virágok; c, gabonatermelési csoportok

3. Állattani rész: a, háziállatok; b, vadállatok

4. Szabadforgalmú rész: a, utak, terek, természetes park; b, szabadtéri színpad; c, háziipari bazár

Ezeken a csoportokon belül KOS pontosan megnevezte, milyen objektumokat képzelt el, milyen kiállítási koncepcióban. A tervek megvalósítását lassú, fokozatos ütemben képzelte el: „o részletes tudományos dokumentáció, a technikai kérdések megvitatása és a megfelelő anyagi alap juttatása ütemében”.48

KOS Károly személyéhez fűződik a szabadtéri kiállítás koncepciójának kidolgozásán kívül a kászoni székely ház és a szatmári szőlőprés felkutatása, megvásárlása és áttelepítése, illetve a bedecsi ház berendezése is.49

A kászoni ház felfedezése a Művészettörténeti Intézet népművészeti kutatócsoportja által szervezett terep- kutatáson történt. Dr. KOS Károly egyik jegyzetében a következő olvasható ezzel kapcsolatosan: „A Székelyföldnek népi építészetéről való általános tájékozódás érdekében általam való bejárásra Gh. Foc§a, a bukaresti Muzeul Statului igazgatója társaságában 1948-ban kerül sor. Ez utunk eredményeként kapott helyet később a Muzeul Statului- ban egy csíkbánkfalvi, az Erdélyi Néprajzi Múzeumba pedig

8. kép. A kászonimpéri porta a kolozsvári skanzenben Forrás: www.muzeul-etnografic.ro

47 KÓS Károly 1956. 8.

48 KÓS Károly 1956. 16.

49 loan TOSA szóbeli közlése nyomán.

50 KÓS Károly 1972. 82.

egy kászonimpéri székely udvar. Kászon népi építészetével kapcsolatos tájékozódó gyűjtésem viszont 1950-ben volt lehetséges, s ennek eredményessége bátorított arra, hogy 1951-ben akadémiai kutatótervemben szerepeljen.”50

A kászonimpéri porta az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállításán

A kászonimpéri lakóház a kolozsvári Néprajzi Múzeum legrégebbi épülete, a mestergerendába vésett felirat bizonyítja, hogy az 1678-as esztendőből való. Dr. KOS Károly hagyatékában több kézzel írt kutatási tervet, interjúrészletet és feljegyzést találhatunk a kászonimpéri házzal kapcsolatosan.51 Dr. KOS Károly székely, illetve kászoni kutatását, mint bármely más tájegységen végzett munkáját is, precízség, felkészültség és szisztematizálás jellemezte. A kászoni házbelsőt több szempont alapján tanulmányozta, amelyet papírra vetve csoportosított. Ezt az ún. „kászoni székely lakás” szempontrendszert szükségesnek érzem ismertetni, mert hasznos segédletként bizonyulhat bármelyik hasonló néprajzi kutatás során. KOS eme jegyzetében elsőként jegyzi fel azokat az okokat, amelyek megkívánták a székely lakás alaposabb vizsgálatát, ezek a következők:

a, Az eddigi kutatások elhanyagolták vagy felületesen kezelték ezt a kérdést;

b, Az otthon mint foglalkozás, társadalom és az osztályviszonyok tükrözője;

c, Az otthon mint művészi jelenség.

A második vizsgálat alá vonandó szempontnak tekintette Kós Károly a székely lakás berendezésének a kialakulását, amelyet az alábbi kérdések alapján akart körbejárni:

a, Az alaprajzi beosztás és a tűzhely viszonya, és a kettő jelentősége;

b, A ház beosztásának kötöttségei;

c, A belülről kifelé való terjeszkedés törvénye.

A következő pontba a kászoni ház bútorainak történetének tanulmányozását jelöli meg, amelyet két oldalról közelített meg:

a, Technikatörténet;

b, Bútordarabok fejlődése.

A negyedikként és egyben az utolsóként írja le KOS a gyűjtött, illetve felvett anyag jelentőségét, amelyre a következő szempontok alapján utal:

a, A székelység történte megismerése céljából;

b, Új művészi forrás a lakberendezés számára;

c, A kászoni helyzetkép lehetőséget ad az ottani népélet sok kérdése megismerésére.52

51 Dr. KOS Károly hagyatéka, 143. Népi építészet, lakásbelső. Ezen belül: 7. Kászoni építészet fotók, jegyzetek.

52 Dr. KOS Károly hagyatéka, 143. Népi építészet, lakásbelső. Ezen belül: 7. Kászoni építészet fotók, jegyzetek.

149