Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZŰCS BRIGITTA: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása
7 kép. A torockói vashámor ismertető táblája a kolozsvári skanzenban (SZŰCS Brigitta felvétele 2014) Dr. Kós Károly szerepe a szabadtéri kiállítás megszervezésében A kolozsvári skanzen történetének és működésének vizsgálatakor szükségszerű dr. KOS Károly kiemelkedő szerepét és munkásságát bemutatni, loan TO§A, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa dr. KOS Károlyt rendkívül tehetséges, pontos és precíz embernek, munkatársnak ismerte meg. Azon kívül, hogy KOS kiváló kutatói vénával rendelkezett, emellett kézügyességéről, rajztudásáról és jó énekhangjáról is híres volt.38 Dr. KOS Károly az 1950-es évektől kezdte meg munkásságát az Erdélyi Néprajzi Múzeum osztályvezetőjeként.39 A múzeumban egyedül ő rendelkezett néprajzos végzettséggel, Muzeológus kollégái zömmel földrajz szakot végzett tudósok voltak.40 Dr. KOS Károlynak a kolozsvári néprajzi múzeumban betöltött szerepét sokoldalúság jellemezte. Az intézmény megfelelő működéséhez szükséges feladatköröket kijelölte (adminisztratív és tudományos személyzet, restaurátorok és konzerválok) és az eredményes, tudományos munkához pedig megteremtette a kellő feltételeket. Tárgyakat azonosított, leltárazott és csoportosított, ehhez bevezette a tárgyleíró kartonokat. Emellett a kutatómunkát megkönnyítő tárgy- és névmutatók, szak- és földrajzi katalógusok elkészítésében vállalt irányító szerepet. A műtárgyak megfelelő és biztonságos tárolása érdekében bútorokat tervezett. Mindezeken kívül az ő nevéhez fűződik az első állandó kiállítás forgatókönyve, a szabadtéri kiállításának koncepciójának kidolgozása és a múzeumi évkönyv elindítása41, amely szinte néprajzi iskolát teremtett Romániában.42 Továbbá számtalan terepkutatást végzett, amelyek során rajzokat, fényképeket és leírásokat készített, illetve tárgyakat vásárolt a Múzeum részére.43 Dr. KOS Károly szabadtéri kiállításhoz kapcsolódó múzeumi tevékenysége sem elhanyagolható, sőt mindenképp kiemelendő. Bár nem ő volt a hójai részleg vezetője, hanem BUTURÁ, mégis sajátjának érezte a néprajzi park koncepciójának a kidolgozását, ebben a munkában pedig senki sem akadályozta őt. Ez nem is meglepő, hiszen az igazgató, a minisztériumi tisztviselők és munaktársai előtt is nagy szakmai tekintélynek örvendett.44 KOS Károly kocepciójában elsőként fogalmazta meg, hogy a szabadtéri kiállítás megszervezése azért sürgős és szükségszerű, mert az idők során számos nagyméretű, eredeti és értékes tárgy került a Múzeum tulajdonába, amelyeknek a tárolása mindig is igen problematikus és nehezen megoldható volt. Ezek a tárgyak a múzeumi épületben nem voltak kiállíthatok megfelelő hely hiányában, így rejtve maradtak a szakemberek számára. KOS a megoldást a tárgyak szabadtéren való kiállításában látta. A következő okok is szerepet játszottak a részleg újraszervezésében: ....a múzeum gyűjteményének és kiállításának tö kéletesítéséért, tudományos és nevelői hivatásának fokozottabb teljesítéséért vívott harc folyamán egyre nélkülözhetetlenebbé vált a szabadtéri kiállítás. De a nagyméretű, szabadteret kívánó hagyományos népi kulturális alkotások, népi műemlékek terepen észlelt gyorsuló pusztulása is komolyan figyelmeztetés volt számunkra. ... Számtalan régi szokás, hagyomány veszti el létalapját".45 Dr. KOS Károly úgy vélte, hogy a 75 hektáros, változatos domborzatú, nagy kiterjedésű, tölgyerdővel rendelkező hójai terület továbbra is kitűnő otthont biztosítana a néprajzi múzeum szabadtéri kiállításának. Továbbá amellett érvelt, hogy ez a legkedvesebb sétálóhelye Kolozsvár lakosságának, ünnepeken pedig „o dolgozók tízezrei vonulnak ide s telepednek le." Úgy gondolta, hogy ha a Múzeum még jobban kihasználja lehetőségeit, akkor képes lesz létrehozni a világ első komplex szabadtéri kiállítását.46 Elképzelése szerint a Néprajzi Múzeum skanzen részlege majd felöli a Múzeumban be nem mutatható összes néprajzi jelenséget, illetve „o szokásos lakóházak és részben még szokásos gazdasági épületek mellett különös hangsúlyt helyez a népi ipari konstrukciókra és közös38 loan TO§A szóbeli közlése nyomán. 39 GAZDA Klára 1995. 13. 40 TÖTSZEGI Tekla 2010. 333. 41 TÖTSZEGI Tekla 2010. 333. 42 loan TO§A szóbeli közlése nyomán. 43 loan TO§A szóbeli közlése nyomán. 44 GAZDA Klára 1995. 13. 45 KÓS Károly 1956. 7. 46 KÓS Károly 1956. 8. 148
