Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
bábán alhatnak, ha hazajönnek, annak ellenére, hogy korábban sosem használták ezt a helyiséget. 119 A faluban élő gyermekkel és családjával mindennapos lehet a találkozás, így ők nem számítanak olyan ritka látogatónak, mint a városi gyermekek.120 Éppen ezért, ha ők vagy gyermekeik, unokáik ott alszanak a házban (gyer- mekvigyázás, városi mintára nyári nyaralás), soha nem a tisztaszobában alszanak, hanem a lakószobában vagy a konyhában. Nemcsak a tisztaszoba használata - nem használata változik a családciklussal, hanem a többi helyiségé is, így például a fürdőszobáé is. Hasonlóan a szobához, városi mintára a városból érkező gyermeknek, unokának például a mosdókagylóba tesznek tiszta vizet a kézmosáshoz, nem pedig konyhában lévő mosdóállványra. A fürdőszoba mégis az a helyiség, ami talán a 20. század végére elfogadottá, megszokottá vált a kockaházakban is, ekkor jelentkezik az az új építési, modernizációs hullám itt a faluban, amikor azokba a házakba, ahol korábban vezetékes víz csak a konyhában volt, új fürdőszobákat építenek, és oda vezetik be a vizet, építenek vízöblítéses vécéket. Ez az új fürdőszoba azonban csak nagyon ritkán az eredetileg fürdőszobának szánt helyiség. Mivel utólag alakítják ki, azután, miután a család már több mint 25 évet élt a házban, mindig nagyon praktikusan, a használatnak megfelelően, a legtöbbet használt helyiség, a konyha vagy a nyári konyha mellé építik. Később a házaspár vagy a sokszor özvegyen maradt asszony ide vonul vissza korábbi minták szerint akkor is, ha eredetileg nem ezt a helyiséget használta lakószobának. Ezzel a visszavonulással kialakulhat a tiszta lakrész vagy a tisztaház. FÜZES Endre a korszakról írt összefoglalójában említi a tisztaház fogalmát, véleménye szerint a „megváltozott körülmények” miatt alakulhatott ki az a szokás, hogy a lakók a régi épületben vagy a nyári konyhában aludtak, a házat pedig nem használták.'21 S. NAGY Katalin kutatásának összefoglalójában, a különböző csoportok bemutatásakor a falusi -modern lakberendezési mód leírásakor, a ’70-es évektől megjelenő többszintes házakhoz köti a tisztaház kialakulását. S. NAGY a tisztaházat mint a kétlaki-szakmunkások, mezőgazdasági munkások által építtetett új, különleges alaprajzú, oszlopokkal, tornyokkal díszített házat írja le. A tisztaház tehát számára egy olyan épület, amely alapvetően a reprezentációt szolgálja, eredetileg is reprezentatív céllal épült, hangsúlyozni a gazdagságot, a polgár mivoltot, bizonyítani a társadalmi - kulturális egyenlőséget egy idealizált mintaadó csoporttal.122 Véleményem szerint a kockaházak nem használt helyiségei is tisztaháznak, tiszta lakrésznek tekinthetők, hiszen ugyanazt a célt szolgálják, amit S. NAGY Katalin is leírt azzal a különbséggel, hogy ezek az épületek nem a reprezentáció érdekében épültek, hanem elsődlegesen lakáscéllal, tudatosan elhagyva a korábbi mintákat. Tulajdonképpen a reprezentatív tér folyamatosan alakult ki, szerepe egyszerre nőtt a polgárosodás igényével, a családciklussal, és a gazdaságpolitika miatt kialakuló felhalmozás lehetőségével. Először felépült tehát a ház, ezt követően berendezték a tisztaszobát, és csak fokozatosan a többi helyiséget. Éppen ezért a házuk tulajdonképpen egyfajta lenyomata a lakóik munkájának, életmódjának, vagyonának. Csak nagyon kevés helyen újították, újítják fel a házakat. A fürdőszoba kialakítása volt talán az egyetlen olyan változtatás, amelynek belső oka, motivációja volt (elsősorban a kényelem). A többi átalakítást (új szőnyeg vagy egyéb kiegészítők, bútorok vásárlása, csem- pézés, festés) már sokszor a családtagok szorgalmazzák.123 Összegezve tehát a 1960-as 1970-es évek kockaházai tisztaházzá alakulásának okai a következők lehettek: Megkésett villamosítás, közművesítés Bükkzsércen az elektromos áramot az 1960-as években vezették be, a ’70-es évekre a lakások 88 százalékában, 1980-ra a házak 97,4 százalékában már volt áram.12'1 Ekkor jelennek meg a televíziók, az új háztartási készülékek, mosógép, centrifuga, hűtőgép, hűtőláda. Ezeket a berendezési eszközöket sokszor már csak a ház építése után utólag vásárolják, így olyan helyre teszik, ahol biztosított a használatuk, van konnektor. A gázt is későn, csak az 1970-es években kezdték el bevezetni, ekkor a lakások I 1,3 százalékában, 1990-re a lakások 83,7 százalékában volt vezetékes gáz. Ezért lehet az, hogy nagyon sokszor még ma is sok asszony annak ellenére, hogy bevezették a gázt az épületbe, a korábban megszokott sparhelten főz.125 A víz bevezetése és a csatornázás szintén lassan zajlott Bükkzsércen. 1970-ben még csak hat lakásban volt vízvezeték, 1980-ban már 145, 1990-ben 294 lakásban, 119 „Akkor, mikor a gyerekek jártak, kisebbek voltak, ők ugye aludtak itt, de azóta nem alszik senki." Részlet a H. L-nével való beszélgetésből „Csak mikor má férjbe mentek, oszt vendégségbe vagy hazagyöttek, akko." Részlet az L. S-nével való beszélgetésből. „Múlt nyáron is felgyött (...) a két unokám, oszt akkor ők ott aludtak hátrul[a tisztaszobában a nagyobbik (városban élő) fiú unoka nagyobbik fiú dédunokával(...) a kisebbik dédunoka és a (városban élő) lányunoka], elölről, én meg ideszorultak[az eredetileg konyhának kialakított helyiségben]. Olyankor, amikor itt vannak a gyerekek, akkor használódik." Részlet az Sz. Á-nével való beszélgetésből. 120 Az általam vizsgált családok közül egyetlen családban van egy gyermek, aki családjával Egerben él, a többi családban két gyermek van, az egyik Bükkzsércen él családjával, a másik gyermek pedig városban (Egerben, Budapesten). 121 FÜZES Endre 1987. 141. 122 S. NAGY Katalin 1987. 108-109. 123 „Csempézzük le, azt mondta[a lánya], mert egészségesebb. Hát, de valóban egészségesebb." Részlet az Sz. A-nével való beszélgetésből. 124 KÁPOLNÁI Iván 2002. 326. 1950-es években, amikor Bükkzsércen még egyáltalán nem volt villany, a szomszédos Cserépfalun a lakások már közel felében volt. Uott. 398. 125 Több adatközlőm mesélte, hogy a gáz bevezetése sokat könnyített az életükön, hiszen nem kellett a meredek dombokon felcipelni, felhúzni a nehéz palackot. KÁPOLNAI Iván 2002. 326. 96
