Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
1980 1990 Összes lakás 1 2 3, 3+ Összes lakás 1 2 3, 3+ szobás (%, db) szobás (%, db) 463 32.6 42.6 24.8 473 20.9 37 42.1 151 197 115 99 175 199 A statisztikai adatok,42 illetve az ezek alapján készített diagram is mutatja, hogy az 1960-as majd az 1970-es években ugrásszerűen, lényegében kétszeresére nő a kétszobás lakóépületek száma. Ezek az épületek mind az akkor nagy népszerűségnek örvendő,43 könnyen, olcsón kivitelezhető, befejezettnek tekinthető, tovább nem bővíthető kockaházak voltak.44 Egyes helyiségek bemutatása A továbbiakban ezen helyiségek berendezésének változásait mutatom be bükkzsérci példákon keresztül. Más kutatásokkal ellentétben én nem kívülről befelé haladok, hanem elsőként azon helyiségeket írom le, amelyek már a hosszúház ban is megvoltak (szoba, konyha, kamra), majd áttérek azokra a helyiségekre, amelyek ebben a háztípusban jelentek meg először általánosan (előszoba, fürdőszoba).45 A kockaházak már nem a korábbi szoba - konyha - kamra alaprajzzal épültek, nem döngölt földpadlójuk volt, és a korábbi kisméretű ablakaik helyett nagy, általában redőnnyel (vagy a redőny beszerelésének kihagyott hely- lyel) felszerelt ablakokkal lettek ellátva. Ezeket az épületeket már egészen másképp kellett berendezni, mint a korábbi hosszúházakat; itt városi mintára újfajta bútorok jelentek meg. Az új formájú és kialakítású bútorok már 42 KÁPOLNAI Iván 2002. 258-259. komplexitásuknál fogva is más elrendezési módot határoztak meg. Nemcsak a bútorok, hanem egyéb felszerelési tárgyak is kicserélődtek, egészen más lakberendezési szokások alakultak ki. Az új szokások kialakulása, „megszokása” azonban hosszabb időt vett igénybe, hiszen nem csupán a lakások alaprajza változott, hanem ezzel párhuzamosan a szokások, a gazdálkodás, az életkörülmények, az életmód, valamint a lakások által meghatározott civilizációs szint is.46 Szoba A falvakban jellemző két-, illetve háromosztatú, soros elrendezésű, majd a 19. század végétől elterjedt bővített házak (szoba - konyha - szoba - kamra - mellék- épület, például istálló) szobái voltak a lakás legfontosabb helyiségei. Sok vidéken a szoba szinonimájaként használt ház szó mutatja, milyen összetett funkciója volt ennek a helyiségnek. Itt laktak, aludtak, főzhettek, étkeztek, mosdottak, fogadtak vendéget, ez a társas munkák helyszíne is. Éppen ezért a szoba meghatározott módon volt berendezve, hiszen minden saroknak, falnak más szerep, így más fontosság jutott.47 A 18-19. században az ún. sarkos vagy diagonális elrendezésmód volt az uralkodó, később elterjedt a párhuzamos elrendezésmód.48 A szobákat a két elrendezésmódtól függetlenül közel azonos bútorokkal rendezték be, kisebb különbségek lehettek az elrendezésből adódóan, például a korábbi sarokpad helyett elterjedtek a karospadok. Azokban a házakban, ahol két szoba volt, az utcafrontra néző „első” szoba a következő szerepeket tölthette be: itt laktak a fiatalok, az idősebbik generáció pedig a hátsó szobában. Ekkor a két szoba funkciója megegyezett, berendezésére jellemző, hogy a fiatalabbak modernebb bútorokkal, esetleg újszerű elrendezésben alakították át a szobát. A másik lehetőség, hogy a szoba szerepköre osztódik.49 Az utcafront felőli szoba a tisztaszoba, ide helyezték el a reprezentatívabb, díszesebb tárgyakat, bútorokat, itt fogadhatták az előkelőbb vendégeket. A két szoba között, függetlenül attól, hogy mindkét szoba lakószoba volt-e, különbség elsősorban tehát a bútorok díszítettségében volt. A kockaházban már legalább két szoba van. A helyiségek számának növelése a tevékenységek, funkciók mind differenciáltabb, finomabb megoszlását teszik lehetővé.50 43 Több adatközlőm, aki a 1960-as évek vége felé kezdtek bele a házépítésbe, megfogalmazta, hogy azért is építettek ilyen házat, mert akkor már az utcában többeknek ilyen háza volt. „/. nénédé már megvolt" Részlet az Sz. Á-nével való beszélgetésemből. 44 Vö.VALUCH Tibor 2004. 402., S. NAGY Katalin 1987. 93. 45 Fürdőszobát a korábban épült házakban (parasztházakban vagy típusterv alapján készült házakban) a közművesítés után sokszor például a kamrában alakítottak ki. Lásd például az ONCSA - házakról GYURA Sándor 2009. 53-87., a FAGI - házakról NEICHL Noémi 2009. 133-146. Természetesen voltak olyan települések, ahol kialakítottak már fürdőszobát, de ez nem számított általánosnak:. JUHÁSZ katalin 2006. 78-79. 46 Vö.VALUCH Tibor 2004. 402. 47 FÉL Edit-HOFER Tamás 1997. 351. 48 Ld. bővebben CSILLÉRY Klára 1982. 63-68., S. NAGY Katalin összefoglaló munkájában is olvashatunk az említett berendezésmódokról, amelyeket ő külön csoportokra oszt: feudális-paraszti lakberendezési mód és polgár-paraszti lakberendezési mód. S. NAGY Katalin 1987. 61 -87. 49 FÉL Edit - HOFER Tamás 1997. 351. KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor 2000. 71. 50 KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor 2000. 71. 84 2. táblázat
