Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
ta Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében, valamint Budapesten a lakásmód egyéntől, társadalmi helyzettől vagy rétegtől függő meghatározottságát. A kutatást több kisebb kötetben is összefoglalta, így az Eredmények a lakáskultúra-vizsgálatából I974-I978's vagy a Lakásmód és lakáskultúra Telkibányán 1975-197816 kötetekben, de a kutatás igazi szintézise az 1987-ben megjelent Lakberendezési szokások17 című kötet, melyben a lakásbelsők tipo- logizálása már rendszerben jelenik meg. A KAPITÁNY házaspár a kulturális antropológia eszközeivel és szemszögéből az 1990-es években végezte kutatását, melyben a résztvevő megfigyelés módszerével közelítette meg a lakáskultúrát, lakáshasználatot.18 A ’90-es évek vége felé megjelennek a korszakot vizsgáló társadalomtörténeti összefoglalások is (például ROMSICS Ignác,19 VALUCH Tibor munkái,20 az 1956-os Intézet kutatásai21), amelyekben komplexen bemutatásra kerülnek az életmód különböző mutatói, amelyek a következők: a jövedelem, fogyasztás és háztartásszerkezet, az átalakuló időszemlélet, a szokásrendszer és a szabadidő, az öltözködés, az építkezés vagy a lakáskultúra. A Kádár-korszak vége felé, az 1970-es évek végétől megkezdődött a néprajzi érdeklődés is a kortárs hétköznapi kultúra és életmód vizsgálata iránt (FEJŐS: Néprajzi jelenkutatás és a múzeumi gyűjtemények).22 Az első merőben új szemléletű, iskolateremtő munka az átányi monográfia, a vele egy időben vagy később megjelent számos falumonográfia azonban tematikus felosztású és főként történeti jellegű kutatásokra épül, elsősorban a 20. század közepéig kialakult lakáskultúrát mutatja be.23 Kutatásom helyszíne Bükkzsérc volt, a község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Mezőkövesdtől 17 km-re fekszik. KÁPOLNAI Iván: Mezőkövesd és környéke /-//. Népességi és gazdasági-társadalmi viszonyok a 20. század végéig29 című művéből megismerhetjük Bükkzsérc népességi, nemzetiségi adatait a tárgyalt időszakban, illetve gazdasági, foglalkozási viszonyait. Dr. PINTÉR Károly a község honlapján ismerteti a helytörténetére vonatkozó adatokat.25 A község jelenlegi társadalmi hely15 S. NAGY Katalin 1979b 16 S. NAGY Katalin 1981. 17 S. NAGY Katalin 1987. 18 KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor 2000. 19 ROMSICS Ignác 1999. 20 VALUCH Antal 2001,2003, 2004, 2006 21 GYENES Antal 2004. zetét, a foglalkozási viszonyokat, a fiatalok véleményét a gyűjtések során magam is megfigyelhettem, és értékes háttéranyagként használtam az elemzés során. Szintén a környéken, a szomszédos Cserépfalu községben kutatott BÁTI Anikó néprajzkutató, aki Tárgyak - technológiák - szokások. Egy borsodi község táplálkozáskultúrájának változásai a 20. század második felében26 című munkájában hasznos tapasztalatokat fogalmaz meg a néprajzi gyűjtések mai helyzetéről, melyekhez hasonló szituációkat magam is átéltem az adatközlőimmel való beszélgetések során. A gyűjtések során a bevezetőben leírt okok miatt kivételes helyzetben voltam. Hasonló módon, ahogy BÁTI Anikó a Bükkzsérccel szomszédos cserépfalui gyűjtései kapcsán megfogalmazta, nagyon nehéz ma egy falu, egy család életébe bepillantást nyernünk.27 Vélhetőleg ma sok rossz tapasztalat érheti az időseket, a falvakat járó ügynökök, kereskedők által, így nehezen nyílnak meg egy idegen ember előtt, főként akkor, ha az olyan kérdéseket tesz fel, amelyek a személyes, intim szokásaikra, vagyontárgyaikra és azok megszerzésére vonatkoznak. Ahogy BÁTI Anikót, úgy engem is a családom révén engedtek közelebb magukhoz az adatközlőim. Gyűjtésemet 2009-től több alkalommal végeztem Bükkzsércen, több mint száz órányi interjú alapján készítettem elemzésemet.28 A gyűjtés során a kockaházak helyiségeit részletes fotóanyaggal dokumentáltam, melyekből az egyes helyiségek bemutatása jobban megérthető. A házépítés körülményei, motivációja A bükkzsérci embereknek az otthon a legfőbb vagyonuk; kifejezője az életük munkájának, munkájuk eredményének. Házaikat csak hosszas spórolás után tudták felépíteni, éppen ezért általában több évig épültek, a családok nem vettek fel hitelt.29 A munkálatok ideje alatt a családok a szüleikkel vagy albérletben laktak.30 Amint az új otthon lakhatóvá vált - még ha nem is volt az összes helyiség készen - beköltöztek.31 22 A parasztság életformájának átalakulását a korábbi társadalomnéprajzi kutatások alapján összegzi a Magyar néprajz Vili. kötetében JÁVOR Katalin, MOLNÁR Mária, SZABÓ Piroska és SÁRKÁNY Mihály. JÁVOR Katalin - MOLNÁR Mária- SZABÓ Piroska - SÁRKÁNY Mihály 2000. 977-1006. 23 vö. KOSA László 2001. 222-223. 24 KÁPOLNAI Iván 2002. 25 http://www.bukkzserc.hu/telepules-tortenete (2014. december 2.) 26 BÁTI Anikó 2000. 27 BÁTI Anikó 2008. 10. 28 A korszak dokumentálása kiemelt fontosságú, hiszen napjainkban a kockaházakat az építők unokái öröklik, illetve ez a korosztály vásárolja meg és alakítja át a 21. századi igényeknek megfelelően az eredeti bútorokat lecserélve, teljesen újragondolva a helyiségek használatát. 29 „Úgy vöt, hogy így apródonkínt csinátatgatták édesanyámék, mert nem. nem vettek fel kölcsönt. Féltek a kölcsöntő. Akkor is adtak már ilyen húszezer forintot. aki akart, de nem vettek." Részlet H. B-nével való beszélgetésemből. 30 SZUHAY Péter 1994. 351. „Odabe a nagy gödörbe, tudod, ottan van egy ház (...), no. ott volt nekünk, árendába laktunk." Részlet L. S-né vei való beszélgetésemből. 31 .....karácsonyra ki is gyöttünk bele. Az volt csak bepucolva ja, az egy szoba, meg a veronda. Oszt' abba kigyöttünk. (...) mikor má kész lett, bepuc olták aztat a két helyiséget, osztan sokáig úgy volt utána, hogy megint, hogy Sanyi bátyád baleset érte. osztón sokára kapott ilyen mittudomén milyen 82
