Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
CSERI MIKLÓS - SÁRI ZSOLT: A 20. századi változások kutatásának eredményei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
szakra fókuszált, míg a kerekegyházi üzem tulajdonosa I 980-tól űzte az ipart, az I 990-es években aztán átállt üdítőital gyártására, saját üdítőmárkát hozott létre, amellyel élelmiszeripari kiállításon díjat is nyert. A szik- vízüzemében általában egyszerre több gépet használt, nagyobb mennyiségben állította elő a szikvizet, 3000- 4000 palackkal rendelkezett. Kerekegyháza ellátásán túl Fülöpházára, Kunadacsra, Kunbaracsra, Heténybe is járt, illetve a környező tanyákra is hordta a szódavizet egy Barkas típusú gépjárművel.30 Összefoglaló A Szabadtéri Néprajzi Múzeum középtávú kutatási koncepciójának egyik legfontosabb területe a 20. század rurális változásainak alapkutatásokkal, épületfelmérésekkel történő dokumentálása, ennek segítségével a 20. századi falu épületegyüttes telepítési tervének összeállítása. A 20. századi változások kutatása, dokumentálása és szabadtéri múzeumi bemutatása nemcsak itthon, de a világ számos szabadtéri múzeumában fontos, kiemelt kutatási program. A szentendrei kutatások során figyelembe vettük a külföldi példákat, a dániai Aarhus, a walesi St. Fagans, a svéd Jamtli, de a német, norvég és belga szabadtéri múzeumokban lezajlott kutatások módszereit és eredményeit is. A kutatási programban az eredeti célkitűzéseknek megfelelően számos egyetemi tanszék hallgatóit is bevontuk, de természetesen a kutatást végző intézmény, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum fiatal kutatógárdája is tevékenyen részt vett benne a szenior kutatók mellett. A kutatás módszertanilag felhasználta a néprajztudomány szinte valamennyi eszközét, az egyéni és csoportos kutatásokat (helyszíni, levéltári, szakirodalmi), a különböző interjúkésztési módszereket (életút-, fókuszcsoportos, tematikus és mélyinterjúk), a dokumentálás változatos technikai eszközeit (fotó, film, épületfelmérés). A kérdőíves gyűjtés során az egyéni kérdőívek mellett az épületfelmérések esetében egységesen használtuk a dr. BAU János által szerkesztett (és számunkra is átadott) épület- és telekfelmérő kérdőívet, ezáltal egységes, hasonló kutatásokkal kompatibilis anyag került a Múzeum Adattárába. A program eredményeit sokrétűen hasznosítja az intézmény. A gyűjteménygyarapítás, az állandó kiállítás koncepciójának tudományos megalapozása, időszaki kiállítások megrendezése mellett a Múzeum oktatási programjának kialakításában is szerepet játszanak a kutatási eredmények. További lehetőség az anyag haszno-sítására az, ahogyan a helyi, vizsgált közösségek számára nyújt lehetőséget a fejlesztési tervek kidolgozásánál, a rendezési tervek elkészítésénél, a helyi monográfiák meg-írásánál, a lokális történelem helyi tanításában, valamint a vidék- fejlesztési programok során egyaránt. 30 A gyűjtemény tárgyi anyagáról részletes műtárgy leírások is készültek. 564 db tárgy, leltári jelzetük: 2014.183.1 2014.184.1 2014.185.1 2014.186.1 2014. 187.1 -. A tárgyegyüttes feldolgozását NAGYNÉ BATÁRI Zsuzsanna végzi. 75
