Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
CSERI MIKLÓS - SÁRI ZSOLT: A 20. századi változások kutatásának eredményei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
9. kép. Kockaház Borzaváron 201 I -ben (SÁRI Zsolt felvétele) és asztalból álló bútoregyüttes, amit vagy szimmetrikus vagy centrális elrendezésben helyeztek el. A szimmetrikus berendezés esetében az ágyakat a szélső falak mellé állították, a szekrények az ágyak végébe kerültek, az asztal a székekkel középre. A centrális berendezés során az ágyak a szoba közepén egymás mellé kerültek, végébe az asztal a székekkel, a szekrények pedig a falak mentén kaptak helyet. Ez a modell volt a szegényebb paraszti rétegek számára a követendő minta, és ezt próbálták a városba kerülő falusiak - akikre már ekkor is hatással voltak a városi kispolgári minták - is megvalósítani. A falusi lakások belső rendjében az első jelentős átalakulás az 1960-as évek második felében következett be. Az ekkor házasságot kötők lakásaiban megjelentek az első gyáripari bútorok, az első típusbútorok. Az új szoba berendezésében a kihúzható kétszemélyes kanapé mellett két szekrény, egy kihúzható, kétszemélyes fényezett asztal és négy kárpitozott szék játszott szerepet. A rendszer megszilárdulása, a termelőszövetkezeti juttatások emelkedése és stabillá válása, a háztáji megerősödése, a családok több lábon állása következtében a korábbi évtizedhez képest magasabb jövedelmekre tettek szert a falusi családok is, így a megszerzett jövedelmet fogyasztásra és az életkörülményeik javítására tudták használni. Ebben az évtizedben jentősen növekszik a lakásépítések száma, folytatódik a régi házak átalakítása, évente mintegy 20.000 új lakás épül. A hetvenes években az általános életcél a lakás megteremtése és berendezése lett. Fontossá vált a referenciacsoport utánzása. Ennek következtében szinte egyen lakásbelsők alakultak ki az anyagi javakra, tárgyszerzésre orientált életvitellel. A hetvenes évek közepétől általánosan elterjed a szekrénysoros berendezés, amelyben két fotel, két szék, egy dohányzóasztal, egy kétszemélyes, fekvőhellyé alakítható kanapé, és a 4-5 tagra osztott szekrénysor található meg.22 A kutatótáborok mellett Kovács Zsuzsa Zalában23, Aranyos Sándor Szennán és a Tiszazugban24, Szigethy Zsófia Bükkzsércen25 végzett egyéni kutatásokat. 22 A témáról kiállítás is készült, amely Szentendrén, Nyíregyházán, Nagykőrösön és Csíkszeredán is látható volt. A témáról részletesen: SÁRI Zsolt: Típusbútor. A falusi lakáskultúra 1945-1980 között. Kiállítási katalógusok 4. Szentendre, 2012; SÁRI Zsolt: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban. In: CSERI Miklós - BERECZKI Ibolya (szerk.) Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 25. Szentendre, 2013. 51-62. 23 Ld: KOVÁCS Zsuzsanna: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai. In: CSERI Miklós - BERECZKI Ibolya (szerk.) Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 25. Szentendre, 2013. 63-84. 24 Ld: ARANYOS Sándor: „Ha kígyóinak a színes fények”. Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban. In: CSERI Miklós - BERECZKI Ibolya (szerk.) Ház és Ember. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve 25. Szentendre, 2013. 85-1 12. 25 SZIGETHY Zsófia előadása: Kockaházból tisztaház - bükkzsérci esettanulmány. 2012. április 13. ELTE BTK Néprajzi Intézet, Belépő konferencia. A tanulmány ebben a kötetben olvasható. 71
