Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
CSERI MIKLÓS - SÁRI ZSOLT: A 20. századi változások kutatásának eredményei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
lis változásait. A projekt tevékenysége a néprajzi és mu- zeológiai kutatások módszertanára épül, ami azt jelenti, hogy a párhuzamosan folyó kutatások mellett folyamatosan történt a források feldolgozása, adatbázisba rendezése, a műtárgyak gyűjtése, rendszerezése. A néprajzi alapkutatásokat egyénileg és csoportosan végeztük. Látható, hogy az alapkutatások egy távolabbi cél megvalósításának tudományos hátterét kell, hogy biztosítsák. Ez a cél pedig egy majdan felépítendő új épületegyüttes, a 20. századi falu szakmai, tudományos hátterének biztosítása, a néprajzi, történeti adatok gyűjtése, archiválása. Ennek komoly módszertani kihívásai voltak, és meg kellett újítani a Skanzen kutatási metódusát is, hogy az érintett téma mind szélesebb perspektívában legyen megközelíthető. így a kutatásba a néprajzi és antropológiai módszerek mellett a történettudomány, a szociológia, a statisztika és a pszichológia is bekerült, csakúgy, mint a már korábban is használt építészeti aspektusok. A módszer egyik alappillérét a közös kutatótáborok jelentették, amelyekben a Múzeum munkatársai mellett egyetemi hallgatók és doktoranduszok vettek részt.7 A kutatótáborok piramisszerűen épültek fel, azaz évről évre újabb települések kerültek a vizsgált falvak közé. Az elmúlt kilenc évben - a két OTKA kutatási program támogatásával - az alábbi településeken végeztünk csoportos kutatásokat (zárójelben a táborok számát jelöljük): Erdőhorváti (I), Ebes (3), Gerjen (4), Kávás (I), Gellénháza (I), Szenna (2), Martfű (2), Füzér (I), Tiszaigar (2), Milota (3), Borzavár (I). A korábbi, 2001-2004 közötti időszakban Muraszemenyén (4) és Mádon (2) kutattunk hasonló módszerekkel. A kutatótáborok ilyen típusú felépítése tette lehetővé, hogy egyre mélyebb kutatásokat végezzünk, újabb témák kerüljenek a fókuszba, illetve az interjúkészítések (életútvizsgálatok és fókuszcsoportos interjúk) során a mélyinterjúk és a teljes családtörténetek is elérhetővé váljanak. I. kép. A kutatótábor résztvevői Borzaváron 201 I -ben (SÁRI Zsolt felvétele) 2. kép. Résztvevő megfigyelés. Közösségi lekvárfőzés Milotán 201 l-ben (SÁRI Zsolt felvétele) Minden településen kiválasztottuk azokat az épületeket, amelyekről építészeti és történeti felméréseket készítettünk azonos kérdőív alapján, így az anyag összehasonlíthatóvá is vált. Az épületek kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettünk: a lakóházak és családi porták mellett közösségi épületek (oktatás, művelődés, kereskedelem) kerültek felmérésre, valamint hangsúlyosan jelentek meg a típusterves építkezések elemei. A kutatásokat kiterjesztettük a levéltári anyagra, amely régóta része a szabadtéri muzeológia kutatási módszerének. Külön ki kell emelni a családi iratok fontosságát, amelyek nemcsak a családtörténeti rekonstrukciókban hasznosulnak, de a gazdaságtörténeti folyamatokat is kiegészíthetik, és egy-egy épület történetének feldolgozásában is hasznosíthatók. Ezekhez az iratokhoz kacsolódnak a családi fotók, fényképalbumok, amelyek feldolgozása a modern technikai eszközök (szkenner) segítségével már a helyszínen is elvégezhetőek. Itt is szükséges a lehető legpontosabb adatolás, valamint az egyes fotókhoz kapcsolódó történetek rögzítése. Törekedünk teljes fényképalbumok, családi anyagok rögzítésére, dokumentálására. Természetesen ebben a kutatásban már nemcsak a személyes, in situ talált fényképek feldolgozása és felhasználása jelentkezett, de a kutatómunkában használtuk a társintézmények adattárait, az MTI archívumát, az internet adta lehetőségeket, különösen hangsúlyozva többek között a „fortepan” oldalon található hatalmas, nagy értéket képviselő anyagot. A 20. század második fele jól dokumentált a helyi és országos lapok, újságok anyagán keresztül is, de felhasználtuk a Magyar Rádió és a Magyar Televízió archívumait is, amelyekben mind a hang-, mind a filmanyag kutatható és értékes lehetőséget biztosított számunkra. A híradók mellett a különböző dokumentum-, propaganda-, reklám- és játékfilmek is kiegészítették a kutatásainkat. Ezek feldolgozása, forrásként való értelmezése ma már nélkülözhetetlen. A kutatás során természetesen mi magunk is alkalmaztuk a mozgóképes mód7 A közös, csoportos kutatásoknak nagy hagyománya van a magyar néprajzban, hiszen évtizedekkel ezelőtt is jelentős kutatócsoportok dolgoztak egy-egy településen, amelyek eredményéből olyan híres, és gyakran idézett munkák születtek, mint a tiszaigari, vagy a varsányi. 64
