Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

KEMECSI LAJOS: A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Ezeken túl foglalkoztató és kiállítási tereket alakítottak ki a mádi dézsmaházban, a mádi udvari pincében, a gyöngyö­si iparosházban, illetve raktárakat a tállyai és mádi épüle­tekben. Időszaki tárlatból állandó kiállítási egység A 2006-ra megvalósított kiállításokkal nem zárult le a tájegységi muzeológiai tevékenység. Az etnobotanikai prog­ram folyamatos formálása segítette a tájegység élővé té­telét, az alternatív berendezések pedig az egykor a por­tákon élők életvilágainak több aspektusát is bemutathat­ták. A kiállítási enteriőrök egyik évtizedes - ha nem évszá­zados! - problémáját jelenti, hogy a múzeumi látogató az elkészült berendezés statikus állapotával szembesülve semmilyen érdemi háttérinformációra nem tesz szert és valójában jó esetben is csak egy hangulat - benyomás vál­tódik ki csupán a gondosan megtervezett kiállítások lát­tán. Nyilvánvaló okokból hosszas magyarázó feliratok el­helyezésére nem nyílik lehetőség a hitelesnek szánt en­teriőrökben. A részletek mögött meglévő jelentések meg­világításának módszertani korlátái miatt a szabadtéri mú­zeumok kiállításai tehát inkább az azonosulás élményével próbálják kárpótolni látogatóikat Értelmezési kísérletként értékelhető a skanzenek nemzetközi gyakorlata, mikor is film vagy hangzó anyagok elhelyezésével segítik a láto­gatót a pőre enteriőr üzeneteinek felismerésében. Ezt a kísérletet végezte el a Múzeum a 2010-1 I -ben megvaló­sult „Falu és város határán” című időszaki kiállítás alkalmá­ból, tudatosan hosszabb távra tervezve a projekt egyes elemeit, beépítve az állandó kiállításba.3'1 A multimédiás elemek alkalmazásával, a korszerű múzeumi vizuális gé­pezet eszközkészletével kapcsolatban mindvégig ügyelni szükséges arra, hogy elkerülje a kiállítás a napjainkban ha­zánkban és külföldön is tapasztalható vizuális túlhajszolt­ságot, a fölösleges retorikai túlzásokat. Ezek a legtöbb esetben a tiszta és érthető elbeszélés hiányát hivatottak elfedni üres látványosságokkal.34 35 A Múzeum jellegzetes adottságait felhasználva a Fel­földi mezőváros tájegység enteriőrjeinek kiegészítésével sikerült a korábban a látogatók számára megismerhetet- len tartalmakat is kibontani. A kultúra táji tagolódásának okai, törvényszerűségei a mezővárosokra vonatkoztatva is érvényesek, és az indítékok között fontos a szerepe a különféle intézményeknek, amelyek tevékenységi körü­kön belül ugyan az integrálódást segítik elő, de az e kö­rön kívüli környezethez képest differenciálólag hatnak. Az időszaki kiállításban a helyi közösségek működését szabályozó feltételrendszert egy gyöngyösi példán keresz­tül mutattuk be, mely az állandó tárlatnak is részévé vált. A gyöngyösi polgárházban látható kiállítás egy 20. szá­zad eleji gyöngyösi módos, szőlő- és bortermeléssel fog­lalkozó polgárcsalád lakáskultúráját és korabeli életvilá­gát rekonstruálja. Célzott terepmunka eredményeként sikerült a néma tárgyakat és berendezést megszólaltatni egy film és feliratok segítségével. A kiállítás következő egysége a mádi kereskedőház példájára építve az élet­mód enteriőrszerű közvetlen bemutatásával tárgyalta a reformkortól kibontakozó magyarországi asszimilációs folyamatok egyik jellemző témáját, a zsidó-keresztény együttélést. A zsidó család lakrészében található konyha berendezésében a kóser étkezés és főzési szabályok ala­kították a rendet. A kiállítás csatlakozó elemeként elké­szült egy, a zsidó táplálkozáskultúrát bemutató kiadvány, melyből a látogatók megismerhetik a jellemző ételeket, előírásokat és még recepteket is találnak.36 A konyhában elhelyezett speciális multimédiás eszköz segítségével film segíti a kiállítás üzenetének értelmezését, míg a boltban található hangpanel segítségével több tárgy „személyes” történetét is megismerhetik a látogatók. Nyilvánvaló, hogy a múzeumi feldolgozás egyszerre hordozza magá­ban a tömörítés és egyszerűsítés ismérveit, illetve a - kü­lönösen a szabadtéri múzeumi adottságokra építve - az egykori személyes életvilágok jellemzőit is. A komplex is­meretátadásai folyamatként megvalósuló tárlatok választ kívánnak adni jelenkori kérdésekre és hétköznapjainkban közvetlenül hasznosítható tudáselemeket nyújtani a láto­gatók számára.37 Természetesen ez a cél további néprajzi gyűjtést, tárgy­vásárlást, levéltári kutatást tesz szükségessé. Csak így ér­heti el a Múzeum azt a célt, hogy minél teljesebben bon­takozzon ki az egykor a házakat építő, lakó generációk élete, az évizedek, évszázadok során végbement válto­zások folyamata. Elengedhetetlen, hogy a kiállításokon be­mutatott kulturális jelenségekhez érdemi hozzáférést kell a látogatók számára biztosítani, s ezzel párhuzamo­san a Múzeumban őrzött és bemutatott gyűjtemények­hez az értelmezésen keresztül kell a hozzáférést megad­ni számára. A Felföldi mezőváros tájegységben megvaló­sult kiállítás nem a statikus tudás-átadás helyszíne és esz­köze, hanem dinamikus, a vonatkozó ismeretekre vonat­kozó diskurzus lehetőségét teremtette meg. 34 KEMECSI Lajos 2010/b. 35 KEMECSI Lajos 2013. 215. 36 KISS Kitti - SZŐKE Judit 2010. 37 KEMECSI Lajos 2010/b, 2013. 234. 58

Next

/
Thumbnails
Contents