Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KEMECSI LAJOS: A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
10. kép. Az erdőbényei pince (DEIM Péter felvétele) típusok, borkínáló üvegek sorozatait mutatta be az enteriőrök mellett az eredetileg az erdőbényei borházban megvalósult kocsmatörténeti kiállítás. Ez a tárlat 2010-ben átkerült a mádi borozó pincehelyiségeibe.2"' A jellegzetes tokaji boros pincetok palackok szállítására szolgáló pincetok ládát is sikerült gyűjtenie a kutatóknak. A ritka és értékes tárgy a hejcei borkereskedő tárgyai közé került.24 25 A Felföldi mezőváros tájegységben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tette az országban az első kísérletet vidéki zsidó életmód hiteles bemutatására, állandó kiállításban. A mádi kereskedőház első traktusát bérlő, vegyesboltot működtető zsidó család lakáskultúráját, életvilágát bemutató enteriőrök megvalósítása a témához értő szakemberek bevonásával zajlott. A tárgyak összegyűjtésében és a berendezési terv véglegesítésében segítségünkre voltak RAJ Tamás főrabbi, SZARVAS Zsuzsa akkor a MTA Néprajzi Kutatóintézet és GÁBOR Anna a Zsidó Múzeum munkatársai. Külön figyelmet követelt a konyhai edénykészlet összeállítása. A berendezési szituáció a szombati ünnepi étkezést mutatta be. A gyűjtött, vásárolt műtárgyak állagvédelmi feladatai igen komoly kihívást jelentettek a Múzeum restaurátorai 24 SÁRI Zsolt 2013. 25 KEMECSI Lajos 2006. 30-33. 26 SABJÁN Tibor 2006. 43-45. 27 KEMECSI Lajos 2009/a 116-117. számára. A nagy mennyiségű, speciális tudást és tevékenységet is igénylő restaurálásba bevontak több külső restaurátort is. Az általános restaurálási elveken túl a szabadtéri kiállításokba kerülő tárgyak felé különleges elvárások is megfogalmazódnak. A hagyományos épületekben kialakított kiállítások, a látogatók, a klíma igénybevétele rendszerint sokszorosa egy általános termes kiállításba kerülő műtárgyéhoz viszonyítva. Ezért volt különös jelentősége a Múzeumban dolgozó restaurátorok évtizedes tapasztalatainak. Esetenként a bemutatás jellege azt igényelte, hogy ne törekedjen a restaurátor újszerű állapotba hozni a tárgyat, ez szoros együttműködést igényelt a muzeológusok és a restaurátor szakemberek között. Speciális problémát jelentettek a konyhai és kamrai polcokat díszítő töredékes, rossz állapotú papírcsíkok, melyek használatát a gyűjtések igazolták, ám állapotuk a bemutatást nem tette lehetővé. SABJÁN Tibor kidolgozta a digitális technikára épülő „restaurálás” technikáját, és ezt alkalmazva először lehetett ilyen látványos elemekkel gazdagon ellátni az enteriőröket.26 A preventív konzerválás intézményi programjába illeszkedett a tájegységben felállított Szent Donát szoborral kapcsolatos szakmai tevékenység is. A szobor a szőlőhegyre vezető út mellé került. Az objektum eredetije több átmeneti helyszín után jelenleg a gyöngyösi Szent Bertalan plébánia udvarán áll. Sikerült az illetékes egyházi körök segítségével a szobor hiteles másolatát elkészíteni, és az eredeti darabot is restaurálni.27 A Felföldi mezőváros megvalósításában a korábbi állandó kiállítási egységekhez viszonyítva lényegesen intenzívebb és sokoldalúbb sajtókapcsolat alakult ki. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakemberei az országos, regionális, megyei és települési médiával egyaránt felvették a kapcsolatot, és sokoldalú együttműködés jött létre. Különösen eredményes volt a MTV 2 csatornával kialakult szakmai kapcsolat. A tájegység megvalósításának utolsó fél évében több típusú műsorral is szerepelt a televízióban. A hagyományos, beszámolószerű, kulturális híradókban történő szereplésen túl, hetente jelentkező műtárgycentrikus kultúrtörténeti, interaktív műsort készítettek a Múzeum munkatársai, ezzel párhuzamosan a berendezés négy hetéről négy részes sorozat számolt be a csatorna kulturális adásában. Végül elkészült egy, a táj- egység megvalósításának teljes folyamatát dokumentáló film is. Természetesen készült a korábbi tájegységépítésekhez hasonlóan dokumentatív film is a Felföldi mezőváros tájegységről. Az intenzívebb médiajelenlét a helyi települési, illetve a regionális és országos sajtóban közvetlen segítséget nyújtott több esetben is. Tárgyakat- vagy építési anyagot felajánlók, közreműködő szakemberek egyaránt a sajtónyilvánosságnak köszönhetően kerültek kapcsolatba a Múzeummal. A közvetlen segítséget nyújtók között is ki55