Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR - FAÁR TAMARA - KOVÁCS ZSUZSA - SÁRI ZSOLT - SZIGETHY ZSÓFIA: Bárány éve a Skanzenben. „Több, mint gondolnád
I I. kép. Bese Botond népzenész zenél a Húsvéti fesztiválon (DEIM Péter felvétele) mosójában végezhessük a látogatókkal közösen a gyapjú mosásának folyamatát. Élőben kipróbál hatóvá és átélhe- tővé téve a kézi mosás bonyolult és fárasztó munkáját; valós élményt kapcsolva a mosás fogalmához, amely nemcsak kimerítő házimunka volt, hanem az asszonyok egyik közösségi munkaalkalma is. A szűcsök munkájának ékességét a szűrt díszítő motívumokat, és azok mai adaptálását pedig a varrómú'helyben ismerhették meg az érdeklődők. A gyapjúnak, mint a ma is használt egyik legnépszerűbb melegítő anyagnak a tulajdonságait a „gyapjú laboratóriumunkban” tártuk a látogatók elé, remélve, hogy látogatóink ruháik megválasztásánál nagyobb figyelemmel lesznek erre, és azokra a természetes anyagokra, amelyek a legnagyobb melegítő hatással bírnak és a legegészségesebbek a bőrünknek. A fiúk és férfiak barkácsolásra alkalmas helyszíne volt a nyirádi vízimalom, ahol a famegmunkáláshoz is jól értő molnár mester segítségével ostornyelet faragtak, megtapasztalva a férfimunka alkotói örömét, amelyhez a vállalkozó kedvű látogatók a tállyai lakóházban megfonhatták az ostort is. Az élő múzeumi helyszínek mellett a pásztorok mesterségét, életmódját tematikus hétvégi programokkal tettük élőbbé, augusztus 16-17-én a Birka a kondérban programmal, ahol a látogatók hagyományőrző közösségek, pásztorok által készíttett juh ételeivel ismerkedhettek meg. A programon vendégünk volt Berecz András, aki a pásztorélet történetmondó hagyományait elevenítette fel. Szeptember 27-28-án a Gyapjú napokon a gyapjú széleskörű felhasználását mutattuk meg fiatal képző- és iparművészek segítségével; október 23-26-a között a Számadó napon pedig a terelési bemutatókon a pásztorkutyák ügyességével, okosságával, a pásztorok tudásával és tárgyi világával ismertettük meg a látogatókat. Az április 20- 21 -én zajló Húsvéti fesztivál a Szent György nap közelsége miatt jó alkalmat nyújtotta arra, hogy az év felve- zetőjeként megmutassuk az állatok tavaszi kihajtásához kapcsolódó szokások és hiedelmek egy részét. Többek között vándorszínészek előadásaival elevenítettük fel Szent György legendáját, a jeles nap népszerű hagyományaként kincskereső túrautat szerveztünk a látogatóinknak, a Múzeum házait járó zenészek pásztor dallamokat játszottak. A Pünkösdi fesztiválunkon, ahol az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének nemzetközi és hazai jegyzékén szereplő közösségek találkozóját tartjuk, az idei évben a pásztorhagyományoké volt a főszerep, így Magyarországról a karcagi birkapörkölt főzés hagyományát őrző közösség mutatkozott be és nemzetközi listáról a szicíliai canto o tenore többszólamú pásztor éneklés hagyományát életben tartó közösség tagjai voltak a vendégeink. Múzeumi stratégiánk egyik fontos része, hogy a Skanzent az intézmény falain kívül is megmutassuk, élményt közvetítsünk, és elérjük elsősorban a fiatal és fiatal felnőtt látogatói csoportokat. Számukra azáltal válunk hitelessé, hogy megmutatjuk rugalmasságunk, hogy kimozdulunk a megszokott környezetünkből, és közel visszük 341
