Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Frontkarácsonyok
toktól disznót vettek, leszúrták és perzselő híján szalmával perzselték meg. Készítettek hurkát, kolbászt is. Cipruson jól felszerelt saját konyhája volt a katonaságnak, magyar szakácsokkal, így a magyar karácsonyi menü biztosítása nem okozott gondot. Irakban a 2000-es évek elején a karácsonyfa (3-4 darab), a díszek és a szaloncukor repülőgépen történő kiszállításával sikerült karácsonyi hangulatot varázsolni a szolgálatban lévőknek. A karácsonyfák a közösségi sátorba, a hálóhelyként szolgáló sátorba, illetve a szertartások megtartására kijelölt sátorba kerültek. A katonáknak tartottak szentmisét, biztosították a gyónás lehetőségét is. A kint maradó katonák kisebb tárgyakat, édességet kaptak, vagy az otthonról küldött apróbb dolgokat, amelyeket a szabadságukról hazatérő katonatársak szállítottak, mennyiségi korlát figyelembe vételével. Az ünnep legnagyobb pozitívuma a kiemelt ellátás volt: a nem romlandó élelmiszereket igyekeztek otthonról központilag biztosítani: ilyen volt pl. a diós kalács. Szintén a 2000-es évek elején az afganisztáni szolgálatot teljesítők az alakulótéren kapták meg az ajándékba szánt bicskát. Itt nepáli szakácsok főztek a konyhán, bár igyekeztek figyelembe venni a többi ország katonáinak karácsonyi szokásait, nem kifejezetten karácsonyi menü került az asztalra. Hiányzott a karácsonyfa is, bár más országok katonái készítettek hevederrel díszített karácsonyfát, falemez állványra. Összegzés A fentiekből is kitűnik, milyen sok forrás segíti a kutatót abban, hogy részletesen tájékozódjon a hagyomáyos néprajzi kutatási módszerekkel már nem dokumentálható időszakról. Ezek a források - így a levelek, naplók, visszaemlékezések, tábori postai levelezőlapok, képeslapok - személyes perspektívából világítják meg egy nagy történelmi esemény részleteit, plasztikus részletekkel gazdagítva a korábbi leírásokat, ezredtörténeteket. A frontkarácsonyok megismerése rendkívül fontos szereppel bír a korabeli tárgykultúra megismerésében is. Az első világháború viszonyai a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megvalósított kiállítás kapcsán rávilágítanak a jelenkori kapcsolódási pontokra is: manapság is ünnepelnek magyar katonák veszélyzónában, az otthonuktól távol. Ennek bemutatása segít érzelmileg közelíteni a témát az érdeklődők felé. A másik fontos üzenete az első világháború centenáriumának, hogy a kutatók számára elengedhetetlenül fontos a második világháború emlékanyagának gyűjtése, hiszen ez az emlékezetkutatás hagyományos módszereinek segítségével még megvalósítható. 331
