Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban
vagy város központi helyén állított emlékoszloppal, katona alakot megjelenítő szoborral emlékeztek a háborúban elhunytakra. Az emlékállítás költségét többnyire a község fedezte. 17. kép. Első világháborús hősi emlékmű Pócsmegyeren (Pest megye), 1989-ben kiegészítve a második világháború halottainak névsorával (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013) A magyar folklóralkotásokban kiemelt szerepet kapott az első világháború. A katonadalok új stílusa született meg, amely a bevonulásoknak, majd a legnagyobb ütközeteknek, így a Doberdónál, az Isonzónál és a Piavénél zajlott harcoknak állított emléket sajátos eszközeivel, szintén segítve a veszteségek és a szenvedés elviselését a harctéren és odahaza egyaránt. A második világháború történelmi traumájának magyarországi feldolgozásához segített hozzá, hogy a rendszerváltást követően sok településen a meglévő első világháborús emlékműre vésték fel a második világháborúban meghaltak, eltűntek és elhurcoltak neveit. A róluk való nyilvános megemlékezést, emlékműállítást a kommunista politikai hatalom korábban tiltotta. A magyar lakosság körében a „Nagy Háború” az „igazi”, az első világháború maradt. A második világháborúban történtek, a Don-kanyar tragédiája hosszú időn keresztül nem volt szabadon elmondható, a visszaemlékezésekben így az 1914-18 közötti események még nagyobb hangsúlyt kaptak, hiszen róluk szabadabban lehetett beszélni. Az első világháború magyar katonái hősök voltak, a másodiké nem a politikai hatalom állásfoglalása következtében a szocializmus időszaka alatt. Sajátos, hogy a kultusz építése szinte egy időben kezdődött magával a háborúval, de továbbélése napjainkban is tart. Ennek az egész évszázadon átívelő folyamatnak az egyik sajátos része a világháború vélhetően első halálos áldozatának, az abádszalóki születésű Kovács Pál gyalogosnak a kultusza. Erről „A XX. századi világháború első hősi halottja” című elektronikus újságcikk tudósított 2012-ben.10 * 1914. július 29-én hajnalban - tehát még az Osztrák- Magyar Monarchia és Szerbia között 1914. augusztus 5-én beállt hadiállapot kezdete előtt - Belgrád és Zimony a Száván közötti vasúti hidat akarták felrobbantani a szer- bek. A szolnoki császári és királyi 68. gyalogezred katonái ezt sikertelenül próbálták megakadályozni. A kirobbant tűzharcban a halotti bejegyzések szerint ő, valamint két társa, a mezőtúri Bíró Gábor és Veres Imre ugyanekkor haltak hősi halált. A 68. gyalogezred 1917-ben kiadott története az első halottként Tóth Andrást, első sebesült tisztként Knerler János kapitányt tartja számon. Közülük egyedül Kovács Pál kapott posztumusz kitüntetést, Bronz Vitézségi Érmet." A nagy háborúról megjelent történeti munkák nem bizonyították egyértelműen Kovács Pál elsőségét, de a téma újra és újra előkerült a hadtörténeti kutatók körében. Már 1924-ben felállították Abádszalókon az emlékművét, Kemény Simon alkotását, majd 1934-ben a Magyarság című folyóirat cikke nyomán kezdeményezték hamvai hazahozatalát, és Szolnokon, a Tisza partján díszes síremléket terveztek számára. Erre végül nem került sor, mert időközben a zimony-franzthali polgári temetőből vélhetően Belgrádba vitték és közös sírhelyen temették el a katona áldozatokat, és fölé emlékkápolnát emeltek. Az abádszalóki szoborról a helyi idősek emlékezete úgy szólt, hogy a katona arcvonásait a szobrász Kovács Pálról, annak fényképe alapján mintázta. Az egykori dohánymunkásként dolgozó gyalogos kultusza továbbél napjainkban is. Születésének I 15. évfordulójára felújították a település méretéhez képest impozáns emlékművet, és újra avatására, Kovács Pál jelképes újratemetésére méltóságteljes ünnepség keretében, katonai tiszteletadással került sor.12 2009 júliusában néprajz szakos egyetemi hallgatókkal végeztem kutatásokat az Alföldön. Szolnoktól délre, a Tisza bal partján található tiszazugi településen, Tiszakür- tön részt vettünk a község első világháborús emlékművének újraavatási ünnepségén. Az eredetileg 1927. június 6-án felállított szobor főalakját (az ezeréves Magyarországot védelmező Patrona Hungariae-t, készítője Kallós Ede) 1946-ban szovjet katonák ledöntötték, és a Tiszába dobták. A rendszerváltást követően a szobrot a falu lakói 10 http://nagyhaboru.blog.hu/2012/04/25/a_xx_szazadi_vilaghabo ru_elso_hosi_halottja I I RESCHNER Róbert - SEBESTYÉN József, 1917. 12 http://nagyhaboru.blog.hu/2012/04/25/a_xx_szazadi_vilagha boru_elso_hosi_halottja 316
