Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

VARJÚ ANDRÁS: Fejlesztési stratégia 2014-2024

Varjú András FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2024: GÖCSEJI FALUMÚZEUM Bevezető Az „Európai Bizottság Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, és a korábban, figyelembevételével készített „Nemzeti Fenn­tartható Fejlődési Keretstratégia 2012” sem szánt külön fejezetett a kultúra területének. A stratégiai célok, súly­pontok azonban ennek ellenére világosan megfogalmaz­ták, hogy fontos szerepet tulajdonítanának a témának. A kultúra fogalmának kiterjesztése, művelőitől végre elvá­rás szintjén jelentkező hozzáadott érték, többletterme­lő tevékenység, új helyzetet teremtett. Nem csak az el­várások, hanem a feltételek biztosításának oldalán is. Egy­részt alapvetően meghatározottak a fejlődés elvárt irá­nyai, másrészt pályázatok sora kínálhat utat azok megva­lósításához. Ezen belül egyre konkrétabban fogalmazó­dott meg a közgyűjtemények hangsúlyos szerepe. Ennek oka az lehet, hogy a prioritást kapott témák közül a tár­sadalmi megújulás programjához több kapcsolódási le­hetőséget is kínált e terület. A beindított folyamatoknak köszönhetően a közgyűjtemények szerepe az oktatás, a személyiség-, a kompetenciafejlesztés területein jelentős változáson megy át. Ráadásul az új feladatok ellátásához megkívánt infra­strukturális fejlesztéseknek úgyszintén meg kell felelnie a fenntartható fejlődés követelményeinek, az energiafelhasz­nálás, a környezetterhelés területein. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a többszálú kapcsolódás az újra fogal­mazott elvárásokkal szemben komplex célként jelenjék meg, és ennek megfelelő feladat megoldási módszereket alkalmazzanak. A „Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció - Erőt adó Magyarország 2024” már ennek megfelelően konkrét cé­lokat határoz meg pl. az öko-, és örökség-turizmus terü­letén is. A Göcseji Falumúzeum fejlesztési koncepciójának mind­ezek figyelembe vételével kell elkészülnie. Új célok A Göcseji Falumúzeum különálló egységként is telje­sen egyedi a maga nemében. Azonban jelen állapotában nem felel meg arra, hogy - az ebből a szempontból nem túl jó feltételekkel bíró - Zalaegerszeget további turisz­tikai vonzerőhöz segítse. Az egyetlen valóban előre mu­tató változást a fejlesztés hozhat. Koncepciónk alapelve, hogy a Göcseji Falumúzeumot alappillérnek tekintjük, és köré egy Európában is egyedülálló, attrakciót tervezünk. Néprajzi Elményparkot úgy kell kialakítani, hogy megfe­leljen a legújabb, turisztikai elvárásoknak is. Alapelvek Muzeológiai keretek A Göcseji Falumúzeum alapvető társadalmi szerepe továbbra is az kell maradjon, hogy muzeális értékeit óvja, őrizze, s az általa képviselt kulturális értéket örökül adja a következő nemzedékeknek. A Göcseji Falumúzeum szakmai fejlesztése így elsősorban muzeológiai feladat. Hogy ennek végrehajtása ne sérüljön, kijelöltük a hosz- szú-távú elképzelések végrehajtásához szükséges terüle­teket. A még hiányzó épületek elrendezése mellett, a legfontosabb koncepcionális feladat a Göcseji Falumúze­um és az Olaj- és Gázipari Múzeum közötti kapcsolódá­si pontok tisztázása. Múzeumpedagógiai feladatok Az újabb keletű és szemléletű társadalmi elvárások je­lentős tennivalókat indukálnak a kulturális nevelés terü­letén. Nyári táboraink rendkívül népszerűek. Az elmúlt év feladata volt az intézmény humán erőforrásainak és egyéb háttérfeltételeinek alkalmassá tétele a közösség­nevelési tevékenységek szélesebb körű megvalósítására. Továbbá a közoktatás helyi szereplőivel újra kellett gon­dolni és szervezni az együttműködési rendszereket. Az elmúlt időszakban megszerzett tapasztalataink alapján, a múzeumpedagógiai tevékenységünket kiszolgáló infrast­ruktúrát teljesen meg kell újítani. Turisztikai és marketing elvárások A Göcseji Falumúzeum jelenleg a hagyományos sza­badtéri kiállítóhelyekkel szemben támasztott korszerű turisztikai elvárásoknak, hiányosságokkal tud csak meg­felelni. Ha a Göcseji Falumúzeumot valóban felejthetet­len, és 21. századi turisztikai élménnyé akarjuk tenni, ah­hoz jelentős fejlesztésekre van szükség. Talán legfonto­sabb, hogy a Zalaegerszegi Skanzen a tervezett korsze­rűsítések mellett is meg tudja őrizni varázslatos „Göcsej” hangulatát. Hiányosságait ennek figyelembe vételével kell orvosolni. 303

Next

/
Thumbnails
Contents