Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETI ÉVA: Az idő a barátunk - a Göcseji Falumúzeum elmúlt néhány és következő pár évének története
A cél A közeljövő fejlesztési stratégiája szerint a Göcseji Falumúzeum nagy változások előtt áll: a koncepció alapelve, hogy a meglévő gyűjteményt alappillérnek tekinti, és köré egy egyedülálló attrakciót - Néprajzi Elménypar- kot tervezünk. Ennek részeként épül meg az Etno-kaland- park játszótérrel, mezőgazdasági eszköz- és terménybemutatóval, valamint élménykerttel; helyet kap majd az eddigi gyűjtemény mellett egy újabb, amely az „Öko építészeti bemutatóhely”- munkacímet kapta, és a 20. század elejétől a kockaházig szemlélteti az ökologikus építészeti megoldásokat; de külön egységet kap a szakmai fejlesztés és a múzeumpedagógia is. A szakmai fejlesztési terv két irányt határoz meg alapvető fontosságúnak. Egyrészt a lakóépületek típusainak körét bővítené, majd az így kialakított faluképhez illeszkedően pótolná a hagyományos falu képéből még hiányzó közösségi épületeket; másrészt szeretné rendezni a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeummal való muzeológiai- és területi kapcsolódásokat is.5 Régi hiányossága a Falumúzeumnak a vendéglátás. Ez is megoldódik, mivel egy régen már működött mintájára új csárda épül, valamint egy falusi kiskocsma is színesíti majd a kínálatot. Ezen felül egy rendezvénypajta is helyet kap majd a kibővült Múzeum területén. A változásokat elősegíti egy szerencsés, a városi forgalom megosztását célzó belső elkerülő út építése, amely 2015-től már a Falumúzeum előtt vezet majd el. Ezzel a most még körülményesebben megközelíthető skanzen gyorsabban és egyszerűbben elérhetővé válik, és a most még parkolóként funkcionáló tér is új szerepet kap a vendégfogadás feladataival. Ez ugyanakkor a Falumúzeum számára fejlesztési kényszer is, hiszen a rövidesen megépülő városi tehermentesítő útról főként portáink hátulja, a nagy csűrök nem éppen attraktív hátfala volna majd látható. .Volna” - mert nem lesz így. Az új fogadóépület és csárda az út közvetlen közelében kitakarja majd ezeket, az áttelepítendő kástu és majdan megépítendő olajütő pedig a mezőkről a falu belsejébe csalja majd a látogatókat. Vannak kevésbé emelkedett, de nélkülözhetetlen projektjeink, mint a városi hálózathoz történő közműcsatlakozások felülvizsgálata és újratervezése; a Falumúzeum belső közműhálózat-rekonstrukciójának újratervezése; a szennyvízcsatorna rákötése a városi csatorna-közműre; a belső úthálózat rekonstrukciója; valamint az elektromos hálózat rekonstrukciójának folytatása. Ez történt az utóbbi időben a Göcseji Falumúzeumban, és ezek a terveink a közel- s a távoli jövőre. Akkor is, ha ma már megoszlanak a vélemények arról, hogy a fenntartható fejlődés fenntartható-e, és akkor is, ha egyes gazdasági elemzők megkérdőjelezik, hogy működhet-e egyáltalán a win-win teória, mely szerint egy játszmában, vitában, és főként piaci helyzetben mindkét fél nyerhet. Mi abban hiszünk, hogy lehet csökkenteni a környezeti károkozást, hogy a tudás megosztható, hogy eleink öröksége érdemes a megőrzésre (és továbbgondolásra). Azt is hisszük, hogy a munkánk nem hiábavaló. Hogy tudunk valami olyat nyújtani, amitől a hétköznapi hajsza más színben tűnik fel. Hogy aki ellátogat hozzánk, nem csak jól érzi magát, de visz is tőlünk valamit. Bármit, amitől könnyebb, másabb, ízesebb - vagy élhetőbb az élet. 6. kép. A Göcseji Falumúzeum (HORVÁTH Éva Lilla felvétele) 5 VARJÚ András 2014. 299