Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETI ÉVA: Az idő a barátunk - a Göcseji Falumúzeum elmúlt néhány és következő pár évének története
Szigeti Eva AZ IDŐ A BARÁTUNK - A GÖCSEJI FALUMÚZEUM ELMÚLT NÉHÁNY ÉS KÖVETKEZŐ PÁR ÉVÉNEK TÖRTÉNETE Azt állítani, hogy a szabadtéri néprajzi gyűjtemények „puszta” bemutatása fölött már eljárt az idő, ma már nem eretnekség. A törekvés, hogy az egykor falusi közösségben éltek életmódját, tárgyait bemutassuk és a látogató számára beleélhetővé tegyük, ugyanakkor önmagában sem egyszerű feladat, hátha még ráadásul korhű igényeink is vannak magunkkal szemben: legyen élmény, legyen tudás, legyen minőségi szórakozás egy helyen; legyen komplex a hatás. A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum utóbbi évtizedei a megnyitáshoz képest nem produkáltak semmi kiemelkedően extra attrakciót - már, ha az időnként extrém körülmények közötti működtetést, fenntartást, ún. szintentartást nem tekintjük annak. De ha annak tekintjük, akkor sem vagyunk magunkkal elfogultak. A Finnugor Néprajzi Park létrehozása, 2001) lehetett volna olyan utca, amely visz valahova - azóta tudjuk, nem lett. A skanzenben a 2000-es évek hoztak némi színt, megújulást és egy nyitott közönséget. A kezdetben változatos, jobbára a gazdasági év naptári eseményeihez igazodó program- kínálat, és a nyári kézműves táborok elindítása is siker- történetté vált, ám ha a gyűjteményt, és a fizikai környezetét nézzük a Göcseji Falumúzeumnak, akkor láthatjuk, néhány szükséges javításon, tetőcserén kívül igazán nagy változást hozó fejlesztés, beruházás nem történt.1 2012 azonban fontos állomás a Múzeum történetében, hiszen ekkor adódtak olyan pályázati lehetőségek, amelyekkel az akkor még Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága (mai jogutódja a Göcseji Múzeum) élt - és az a két pályázat, illetve a belőlük megvalósult programok, ötletek ugródeszkái lettek egy jelentős fejlesztési koncepciónak1 2. Noha ennek elemei többnyire inkább előttünk, mintsem mögöttünk vannak, a helyzet azonban ezzel együtt is reménytelibb, mint valaha. Ez a tanulmány szándéka szerint azt mutatja be, hogy közel három éve honnan indult a Göcseji Falumúzeum, és merrefelé tart. Hogy a már idézett két pályázat miként köti össze jövőbeli terveinket a meglévő adottságokkal, s az is kiderül, miért hisszük, hogy ami a skanzennek jó, az mindenkinek hasznára válik. A hely Az ország első szabadtéri gyűjteménye végülis a Zala- holtágai mellett és között kapott helyett a hatvanas évek végén.3 A kor szakemberei két másik lehetséges helyszínt vetettek el, hogy a Henz-vízimalmot építsék körbe az elképzelt göcseji falu nagyon is valóságos házaival, gazdasági és szakrális épületeivel. A visszaemlékezések4 alapján a nyitáshoz képest korán jött a felismerés, hogy talán mégsem ez volt a legjobb választás: a viszonylag sík terület nem jelképezi emblematikusan a dimbes-dombos táj- egységet, ráadásul az épületek falazata a magas talajvíz és a holtágak miatt nedvesedik, ami a berendezésre is hatásI. kép. Göcseji Falumúzeum (HORVÁTH Éva Lilla felvétele) 1 Bővebben: VARJÚ András 2012. 2 A két pályázatunk: TAMOP-3.2.8.B-12/1: „Göcseji hagyományok, értünk”; TAMOP 3.2.3-A-1 I - I: „Dolgozva tanulni, tanulva dolgozni”. Az ezekre épülő fejlesztési koncepció: http://gocsejiskanzen.hu/sites/default/files/csatolmanyok/fm_hirek/gfm_fejlesztesi_koncepcio_2014_tel- jes.pdf 3 A Falumúzeumot 1968-ban, Magyarországon elsőként nyitották meg. 4 NÉMETH József 2001. 295
