Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SÁSI JÁNOS: A nagykorpádi lakóház a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben
Sási János A NAGYKORPÁDI LAKÓHÁZ A SZENNAI SZABADTÉRI NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYBEN Örömmel tettem eleget a felkérésnek, hogy a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény egyik csodálatos lakóházának áttelepítési körülményeiről írjak, mint aki évtizedekig dolgoztam ebben az intézményben. Korábban a Somogy Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál (Somogyterv) dolgoztam, ahol dr. L. SZABÓ Tünde jóvoltából már belekóstolhattam a gyűjtemény létrehozásával kapcsolatos munkákba is. 1976-ban kerültem a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságára, ahol - kisebb kitérőt követően - 1977-től elsődleges feladatommá vált a gyűjtemény építésével (felmérések, műszaki dokumentációk elkészítése, bontás, újjáépítés, kitűzés, hiányzó részek, pótlások rekonstrukciós terveinek elkészítése stb.) kapcsolatos mérnöki munkák elvégzése. (1991 -tői 2003-ig a gyűjtemény vezetője is voltam Szennában, ugyanakkor nevemhez fűződik a felmérésekkel és újraépítésekkel is kapcsolatos Néprajzi rajztár gyűjteményi anyagának létrehozása a Rippl-Rónai Múzeumban.)1 L. SZABÓ Tünde építészmérnök (Somogyterv) és KNÉZY Judit néprajzkutató (Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága) 1972-ben készült el a gyűjtemény létrehozásának alapjául szolgáló tanulmánytervvel. Az épületek kiválasztásakor az egyik fő szempont volt, hogy elsősorban a már műemléki védettség alatt álló, bizonytalan fennmaradásé épületek, építmények kerüljenek áttelepítésre a gyűjteménybe. Ez fokozottan érvényes volt a lakóházak esetében, így a nem védett nagykorpádi lakóház akkor még csak esetleges helyettesítőként szerepelt az áttelepítési listán.1 2 Az 1960-as években országos felmérést végeztek a népi építészeti emlékek felkutatására. Ennek során KERECSENYI Edit néprajzkutató (nagykanizsai múzeumigazgató) 1967 júliusában végzett felderítő munkát Nagykorpádon. Bejárása során eljutott a tárgyunkat képező Petőfi u. III. számú lakóházhoz is, melyről részletes leírást készített, egyúttal rajzban rögzítette a telekelrendezést és az épület alaprajzát. (A gyűjtés idején Soós János tulajdonos élt feleségével együtt a telken, akik a lakóház építési idejét körülbelül az 1800. évre datálták.)3 A szennai gyűjtemény telkeinek kialakítása során arra törekedtünk, hogy lehetőleg egymást követő sorrendben építsük be az utcasort nagyobb feladatokat jelentő lakóházak elsődleges áttelepítésével. E sorrendben (a rinyakovácsi és a kisbajomi utáni) a harmadik (csökölyi) porta lakóháza megvételének lehetősége nagyon bizonytalanná vált a tulajdonos csökönyössége miatt. Hogy a megegyezés tartósnak ígérkező elmaradása ne okozzon jelentősebb kiesést az építési ütemterv megtartásában, KNÉZY Judit javaslatot tett a nagykorpádi lakóház megvásárlására. A helyszíni bejárás (1975) során megállapítottuk, hogy népi építészeti értékei és közepes műszaki állapota alapján alkalmas az áttelepítésre, így 1977-ben sor került a megvásárlására. 1978 márciusában felmértem a telket és a lakóházat, majd április-májusban elkészítettem a bontáshoz és az újraépítéshez szükséges műszaki tervdokumentációkat.4 A telek fésűs elrendezésű, előkertes és az északi telekhatáron soros beépítésű volt: a lakóház mögött nyári konyI. kép. A lakóház utcai homlokzata (SÁSI János felvétele, 2014) 1 SÁSI János 2002. 187-199. 2 Tanulmányterv a szennai falumúzeumhoz. Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat. 11. Kaposvár, 1972. 3 Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Néprajzi adattár: NA-587. 4 Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Néprajzi rajztár: NR 33/1-13, NR 34/1-8. 289
