Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

KNÉZY JUDIT: Elet egy nagykorpádi talpas, zsúpos házban 1920-30. a Szennára áttelepített és berendezett lakóház tárgytörténeti vonatkozásai

I I. kép. Füstöskonyha részlete a kályhanyílással, katlannal, tűzhellyel, háromlábú vaslábasokkal (GŐZSY Gáborné felvétele)

építve, csak egy kis karéj volt itt a kuszkón az üst megtámasztására, mint ez Csökölyben is előfordult.32 A hátsó szobát is a konyha felől fűtötték a sárpadka feletti téglával megerősített szélű kályhaszájon keresztül. A kályhaszáj 60 cm magasan indult és ötszögletű, felül csúcsban végződő. A hátsó kályhában pogácsát is sütöttek. A kályhanyílás előtti sárpadka 218,5 cm hosszú és 43 cm széles. A tűzhet azaz sárpadka végében tartották többnyire a vágott fát, kisebb mennyiséget, ahogy látható a képen, a lépcső alatt. Ebben a sarokban a tűzhely és a kemence között volt a dagasztó szék a teknővel, benne a kovásztevő fával, kovászkeverő kanállal, teknővakaróval, és letakarták vékaruhával. A dagasztószék mögött inkább csak a nyele látszik a pemetnek, szénvonónak, a szokásos méretű kenyérlapátnak. Itt kellene lennie az ovális fejű pogácsalapátnak is, ami szintén elterjedt volt.33 Két kerek teknő, (mosogató és kalácsdagasztó) van ide támasztva a ke12. kép. Füstöskonyha fala a hátsó szoba felé kályhalukkal, tűzhellyel, dagasztó székkel (GŐZSY Gáborné felvétele)

mence és tűzhely oldalához. Öt kenyérszakajtót szoktak Soósék itt egymásba téve a dagasztó szék alatt tartani, mert egyszerre annyi sült és egy pompos (kicsi cipó) is. A hátsó fal melletti tűzhelypadkán sorjáznak a rétes-tepsik a falnak támasztva, a sarokban van egy fekete mohácsi vizeskancsó. Az itt látható alacsony szélű rétes-tepsik somogyi gölöncsérek (atádi vagy hedrehelyi) munkái. Hoztak ide a Vas megyeiek is tepsit, de annak legalább 8 cm magas volt a pereme. A vizes edényeknek a vizespad alsó polcán kellene lennie távol a kemencétől, tűzhelytől, hogy ne melegedjen meg benne a víz és ne essen bele a korom. A lépcső alatt a vizes padnak szánt bútor alsó polcán két kék zománcos fejőke van leborítva. A tejet vagy feldolgozták, vagy az alsó-segesdi tejcsarnokba hordták (amelyet 1918 körül alapítottak). A vizespad tetején egy ritkaság számba menő egércsapda látható, melyet parasztember készített fából és spárgából. Az első szoba felőli bejárati sarokban L-alakban áll eredeti helyén két nagyszék, egyik kenyértartó volt, a másik párló szék, mindkettőt egyszínű kékfestő ruhával takartuk le. Egyikre került két szakajtó, paradicsom paszírozó,34 mángorló lapic- kák, falra akasztva sziták, káposztagyalu függ. Itt áll fejőszék is, a sárpadka végén lisztlapát, bádog krumplitörő is van. A mestergerendán annakidején túrót füstöltek. Ott most istállólámpa függ.

13. kép. Füstöskonyha elülső sarka az első szoba falánál kenyértartó és párló magasszékek, mángorlókkal, lisztlapáttal, paradicsompasszírozóval, a falon szitákkal (GŐZSY Gáborné felvétele)

A hátsó szobában a két ablakra is függönytartó került, de kékfestő függönnyel. Az ajtóra, amíg itt laktak, a legyek miatt lepedőt akasztottak kékfestőt vagy fehér vásznat. Mivel lakószoba volt és nem akarták, hogy por legyen, a földes padozatot reggel, mihelyst felkeltek, karikára fellocsolták lukas bögréből, éppígy a tornácot is, szerették vörös földdel is színezni. A konyha felőli fal köze32 KNÉZY Judit 1973. 2014. A láncon lógó bográcsot követte ez a kis kanyarókra, félkör alakú falra támaszkodó üst, rézvasfazék vagy vasfazék, majd biztonságosabb volt és jobban őrizte a meleget, ha körbeépítették a katlant és nem kellett lánc.

33 Vásároltam ide kisebb méretű, ovális fejű kalács- vagy pogácsalapátot is. Igényesebb helyen volt külön kisebb méretű lapát, Nagykorpádon pogácsalapátnak nevezték, mert a pogácsa is tenyérnyi méretű volt.

34 Itt is szokás volt, hogy tepsiben aszaltak, szárítottak lepényszerűre paradicsomot, melyből felhasználás előtt törtek. De üvegekben is főzték fel a levét.

284