Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KNÉZY JUDIT: Elet egy nagykorpádi talpas, zsúpos házban 1920-30. a Szennára áttelepített és berendezett lakóház tárgytörténeti vonatkozásai
gémeskút maradt meg, de az is átalakított formában a telekhatáron.19 A ház formájáról, építési technikájáról nem feladatom leírást adni, csak néhány helyi, de szélesebb (Zselic, Belső-Somogy déli fele) körben elterjedt elnevezést közlök. A csúcsfalas ház keskenyebbik oromzatával néz az utcára. A tető elől féfaros, hátul farazatos, azaz félig vagy teljesen sátortetős, volt. A zsúpos tetejét kettőzött kévékből alakították ki. Előfordult, hogy elől a sarkán négy marokból való babaszerű rózsa díszt tettek, az éleken a lépcsőzetes szegést alkalmaztak.20 A karóval rögzített és pelyvás sárral berakott falat fecskerakásosnak nevezték. A berendezés szempontjából kiemelendő, hogy négy bejárata nyílik a pitarra: a két szobáé, a konyháé és az utólag készített padlásfeljáróé.21 Az első szobának három kis zsalugáteres ablaka van, elől kettő, oldalt egy. A hátsó szoba két kis ablakán nincs zsalugáter, egyiket a hosszanti oromzat végén, másikat a hátsó falba vágták. A tüzelőberendezés és a bútorzat elrendezésének ideje és módja Szakmai meggondolások alapján az I 920-30 közötti időszakot választottuk ki a berendezés meghatározására. Egyeztetni kellett a többi áttelepített ház tárgyi együtteseinek kronológiai rendjével, és egy - addig nem képviselt - következő korszakot bemutatni. A ház beosztása, tüzelőberendezése korábbi 50-70 évet is idéz. A bútorzat, berendezés egyes darabjai már azt jelzik, hogy a 20. század első harmadában készültek és kerültek használatba. A korábbi tüzelőberendezést a 1950-es évekig elbon2. kép. Első szoba hátsó fala. Felvetett ágyak, Kossuth mellkép, Talpra magyar feliratú nyomat és falióra (KNÉZY Judit felvétele, színes dia. 1982) tották. A házban a bútorzat rendje alig változott az 1950-es évekig, mikor a lányok férjhez mentek. Amikor már nem éltek a nagyszülők, az első szoba parádés, szép szobává vált felvetett ágyakkal, rangosabb bútorokkal és dísztárgyakkal. E viselőruhák ekkor a hátsó, lakószobába kerültek, az ünnepi ruhaféle az első szoba ládáiba, sublótjába, szekrényeibe. A vászonféle és más lakástextilek közül külön kezelték a felvevő azaz a már használatba vett darabokat, és külön a letevőket, azaz a még nem használtakat. Főként az első szobában helyezték el ezeket. 1920 előtt az első szobában a gazda lakott a feleségével, idősebb fiával és családjával és hátul a fiatalabbik pár családjával. Később lett az első helyiség szép szobává, a megmaradt családtagok hátul aludtak és rendszeresen ott tartózkodtak. Az első szoba ablakaira fehér, sűrűn ráncolt páros sifonfüggönyt tettek függönytartóra akasztva. Az ablakba virágot tettek, s a ház előtti kertben is gondoztak virágot: török és apró szimpla szegfűt, sarkantyúvirágot, őszirózsát, krizantént, rezedát, kalakándusz bokrot. A bútorzat párhuzamos elrendezésű volt, nem sarokpados. Fennálló sötétbarna, igényes kivitelezésű, egyajtós, egymástól különböző szekrénypár állt az utca felőli fal két sarkában egymással szemben, egyik lógatós, másik polcos belsejű volt.22 Tetejükre almát tettek télire, a mestergerendára batul és birsalmát is. A konyha felőli falnál barna mázas cserépkályha volt eredetileg, melyet a konyhából fűtöttek.23 Mivel ilyet nem találtunk e községben, Csurgónagymartonból vásároltunk egyet, mely a 19. század második felében készülhetett. Fehérre meszelt, téglából való alapja volt, domború margarétaszerű, (rozet- taszerű) minta volt az alsó, keskeny csempesor minden darabjának közepén. Ilyen dísz volt a kályhaváll alján körben és minden feles sarokcsempe és fent a keskeny címercsempék közepén. A hasáb alakú középrészen három, feljebb a hengeres részen két kályhafióksor van, mindegyik kályhafiók közepén vésett körök díszlenek.24 Az ágyak, asztal és két szék egy garnitúrának tűnnek, asztalos munkák, barna színűek, fényezett felülettel. A két ágy a hátsó fal mellett helyezkedett el. Az elmondottak alapján matrac, küttőpárna (dunna) küttő- és sifonvánkosok több rétegben voltak rajta felvetve. Tetejükre legrégebben pipitéres, a sarkaiban madaras mintával díszített kékfestő ágyterítő került párban.25 Ilyet nem találtunk és legyártatni nem tudtuk. Ezért a későbbi divatot vettük alapul, a gyári készítésű szövet ágyterítőt, mely bordóalapú és zöldes színjátszású egyik felén és ennek fordítottja a másik felén. Abrosszal együtt lehetett venni Nagyatádon a zsidó boltostól. Ezek a garnitúrák még az 1960-as 19 Ld. a felméréskor itt talált gazdasági épületeket SASI János beszámolójában sorolja fel. 20 Csökölyön cucorkának nevezték ezt a babaféle sarokdíszt. 1979-ben még élt a 74 éves Jónás Gáspár zsuppoló mester Nagykorpádon. KNÉZY Judit 1973. 209-227. 21 VAJDA József szerint másutt is előfordult, hogy a konyhában volt a padláslétra, de nem kerítették el. 22 Egyik Vajda Józsefné, másik a sógornője szekrénye volt, egyszerre mentek férjhez 1939-ben, hálószoba bútort kaptak és fennálló szekrényt. Vajda József nem emlékezett arra, hogy volt itt fennálló szekrény, de Soós Julianna igen, ő mondta el, milyen almát tartottak ott. 23 A két világháború között még előfordult mázatlan kályha is Nagykorpádon, hosszúkás csempékből. 24 KNÉZY Judit 2002. 162-186. 25 Atádon vették kékfestőtől GR monogram volt a sarkában: Goldstein - Rossmann cég. 280
