Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
KNÉZY JUDIT: Elet egy nagykorpádi talpas, zsúpos házban 1920-30. a Szennára áttelepített és berendezett lakóház tárgytörténeti vonatkozásai
A nagykorpádi néprajzi feltárások szakmai értékéről nem jelent meg önálló munka, de szerepeltek nagykorpádi adatok több Somogy megyei néprajzi összefoglalómban. (Gazdálkodás-, szemléletváltozás, táplálkozás, nagycsaládi szervezet). A néprajzosok által a 19. század végétől előnyben részesített Csököly és környéke néprajzi jellegzetességei (tárgyi és szellemi néprajz, nyelvjárás)7 8 mellett e közeli községről érdemtelenül hallgatott a néprajzi kutatás. A falu szomszédságában lévő Lábod és Hosszúfalu paraszti kultúrájának szinte minden vonatkozásáról a helyi honismereti szakkör és tanáruk, MIKE Györgyi széleskörűen tájékoztattak.9 Ezért hiánypótló a nagykorpádi házberendezés és más használati tárgyak adatainak és egyáltalán néprajzi összefüggéseinek ismertetése.10 * A helyi lakosok, akikkel kapcsolatba kerültem, megtiszteltetésnek vették, hogy községüket is képviseli egy épület a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben, nagy lelkesedéssel segítettek. Elmondták, hogy korábbi lelkészeik, tanítóik hagyományaik megbecsülésére, tiszteletére nevelték őket." Gyűjtésem idején úgy tűnt még nem érte el a községet a válság a tekintetben, hogy helyben és a környéken volt az embereknek munkája, aránylag jól ment a termelőszövetkezet, a fiatalok nem menekültek el. De sajnos a fiatalabb generáció köréből később nem kerültek ki őrzői, feljegyzői a helyi hagyományoknak.12 A község gazdálkodása, társadalma 1920 után A helységgel kapcsolatos korabeli statisztikák és vázlatos gazdacímtárak helyett egy 1923-ban és 1926-ban végzett szöveges felmérés adatai alapján igyekszem képet adni a fenti témáról egyeztetve a visszaemlékezések anyagával.13 14 A község társadalmával alig foglalkozott. Felsorolta a legügyesebben gazdálkodó három gazdát és földjük nagyságát.1'1 Közölte a háborút követő földreform adatait: 13 házhelyet osztottak ki és földet, bár akiknek földet jutattak, nem rendelkeztek fogattal és művelési eszközökkel. Jelezte, hogy nincs itt jelentősebb földmunkásfelesleg. A ház berendezésének, a telek épületállományának jellemzéséhez azt kell tudni, milyen társadalmi réteget, családszervezetet tükröz. Ezzel nem foglalkoztak. Emlékezések szerint is a község régi lakossága a török előtti időket is beleértve folyamatosan élt itt és adta tovább a hagyományokat, és szinte mind reformátusok. Az 1800-as évek elejéről való földkönyv szerint 80 családfő lakott itt, közülük 23 volt zsellér, csak egy a katolikus család. A 80 fő legalább a felének kimutathatók a 20. században az utódai. A beköltözöttek, gazda- és uradalmi cselédek, vidékről jött pásztorok köréből szerveződött a katolikusok csoportja, templomuk is épült. A visszaemlékezések szerint korábban Mezőkövesdről, utóbb Zalából jöttek az uradalomba idénymunkások, kevés maradt itt közülük. A pusztákra magyar cselédeket és német dohánymunkásokat telepített le az uradalom. A helybéli szegénység fél éves idénymunkára szegődött el helyben és a környéken. Voltak arató és cséplő bandák is, szőlőt, kendermunkát végzők szegényebb rokonok voltak napszámban módosabbaknál. 24 kaszaerő 72 emberrel minden nyarat végigdolgozott. A szegénység köréből szegődtek el a vasúthoz, Lábodra a keményítő és szeszgyárba, fáért erdei munkára. A földdel bíró régi gazdák gyermekei is vállaltak aratást, kapálást, cukorrépa ápolást, harmados és gép melletti munkát. Háztartási cselédlánynak nem ment el senki. A 20. század elején a volt telkes, féltelkes jobbágyok utódai, a nagypógárok, régi pógárok és pógárok15 határozták meg a község arculatát. Az ügyesebb zsellérek közül többen felzárkóztak a módosabb gazdák sorába, mint pl. a Mátyások is. 1920 körül még gyakori volt, hogy nagycsaládi szervezetben éltek. Mint mondták „három fertál, fél szesszio eltartott nagyobb családot, egy, kettő sőt három fiú is együtt maradhatott az apa vezetése mellett a saját családjával, de a 20. században már csak kettő.” A község összetartó erejét, közösségi életét nagyban befolyásolták ezek a régi gazdák. A döntésre jogosult szülők nemcsak a hagyományokat őrizték, óvtak a túlzásoktól, pazarlástól, gyors változásoktól, de figyelték is a közösségi normák betartását, és hogy mindenkinek meg legyen a helye a közösségben, akik oda tartoztak. A háború ugyan sokaknak kinyitotta a szemét, de a változtatás lehetőségei kevéssé voltak adottak. Sikerült azért egy élhető közösséget egyben tartaniuk még ekkor is, de nagy szigorral. Büszkék voltak arra, hogy ők jól gazdálkodnak és kedvesebbek, vendégszeretőbbek, pl. mint a szomszédos lókereskedéssel foglalkozó zsugori, barátságtalan kutasiak, szabásiak. Azt vallották, hogy aki Nagykorpádra bejött, az innen nem is távozott el. Itt szerették a közös 7 SÁSI János 1981. 77- 86. még a felállítás idején ismertette a présházas pince áttelepítésének jelentőségét. 8 Csak az első 20 év termése: JANKÓ János 1897, I 1-27. VIKÁR Béla 1905. BÁTKY Zsigmond 1911. 14-40, 101 — 105, NAGY József későbbi műveknek is szinte teljes bibliográfiája Id. KAPITÁNY Orsolya - IMRŐ Judit (szerk.) 2001. kötetben Csökölyről és közvetlen környékéről, pl. Gigéről, Kisbajomról és Rinyakovácsiról. 9 Pl. MIKE Györgyi 1975. 90-94, 1976. E munkák először pályázatnak készültek, de több publikálásra is került. Az EA-ban és a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Adattárában megtalálhatók 1964-től kezdve. 10 KNÉZY Judit 1979. 117-177. 1985. 109-140. 2009. 210-246, WINKLER Ferenc 2002. I I FEKECS István lelkészt, a Foglyos család több tagját, és Kuti nevű tanítót emlegették a 20. század első feléből. 12 Sajnos a ház áttelepítése utántól kezdve máig nem törekedtek arra, hogy tájházat hozzanak létre, (Somogyszob), vagy néprajzi gyűjteményt (Kutas) működtessenek, vagy ún. helyi védelmet biztosítsanak épületeknek, falurészeknek ( Kisbajom). A „mindentudó” VAJDAJózsefnek sem lett követője. 13 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Eredeti Iratgyűjteménye, BODOR Antal: Faluszövetségi felmérés 1923, 1926. 14 Soós János 23 holdas, Kiss József 26 holdas, Kajkós János 12 holdas - ez a szántóföldjük mennyisége 15 A 20-40 holdas neve nagypógár, 20-25- holdas régi pógár, 10 holdas pógár, 6 holdas neve zsellér volt. Számon tartották, hány oktálos egy család: egész heles: 8 oktálos szántó, legelő, rét birtokosa.-8 oktálos egy szessziós, négy oktálos fél szessziós stb.használták a fertálos kifjezést is. 278
