Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században

• Az élvezeti cikkek (dohányzás, alkoholizmus, kábítószer függőség) elterjedése.

• Társadalmi konfliktusok és azok kezelése, új etikai formák (öngyilkosságok megítélése), a nemi élet átalakulása (homoszexualitás, homofóbia, házasságtörés, élettársi kapcsolatok).

• Társadalmasodás, az etatizmus és a közösségi élet új formái és tárgyi emlékei.

• A népi műveltség formálódása, tárgyi kifejezési formái, emlékei: az írásbeliség átalakulása, családi archívumokban fellelhető fényképek, obsitos levél és fénykép házasítása, tábori képeslapok, eseményfotók, propaganda, a folklór poszterek, térképek, képeslapok.

I. Zselic és Belső-Somogy jelenkutatása: az alapkutatások és a bemutatás időbeli bővítésével összhangban, a Skanzen 20. századi épületegyüttes projektjének támogatásával, az alábbi témák vizsgálatát érezzük célszerűnek:

• Típusterves építkezés Szennán;

• A szocialista mezőgazdaság kialakítása Szennán;

• Az IFOR és SFOR hatása a szennai családok társadalmi és gazdasági stratégiáira;

• Munkamigráció a szennai lakosság körében a szocialista mezőgazdaság kialakítása után;

• „Irány a hegy!” Gyümölcs és szőlőtermesztés Szennán a 20. század második felében;

• Modernizáció a szennai lakáskultúrában (típusbútorok);

• Az infrastrukturális fejlesztések hatása a szennai lakosság életmódjában (elektromos, telefon, víz és gázhálózat bevezetése);

• A „buhera" a szennai lakosság eszközkészletében! Miből? Mit?

• Közösségi élet és szórakozási lehetőségek a 20. század második felében Szennán.

A kérdésfelvetés és a tematikai körülhatárolás esetében is, minden kutatási program egyik fő, vagy kiegészítő irányaként megjelenhetnek a fentebbi témák.

Összefoglalás

Ahogy azt már sokan megfogalmazták, egy szabadtéri múzeum építését nem lehet befejezni. De ahhoz, hogy mindig folytassuk a munkát, el kell dönteni, milyen irányba szeretnénk továbbhaladni. Szenna esetében az ökomúzeumi innovációs irányt abszolút megvalósíthatónak vélem. Sőt, a Múzeumot hídként tudom elképzelni a hagyományos szabadtéri néprajzi múzeum és a klasszikus ökomúzeum között. Ugyanis sajátos adottságainak köszönhetően, több mint ökomúzeum, több mint skanzen és több mint a permakultúrás gyakorlat bemutató helye. Több az alap múzeumi feladat meghatározása miatt, illetve azért, mert ugyan a már lezajlott, valamint a folyamatosan zajló kulturális attribútumokra épít, azokat mégis meghaladja. Például a kertekbe törekszik új fajok szaporítását elindítani, de a baromfi tartás területén is taníthat új módszereket.

Felvethető a kérdés, hogy ezután merre tovább? A válasz a már felvázolt tapasztalatokban, ismeretekben keresendő. Sok tekintetben az írásom elején említett dániai módszert követtem, vagyis visszanyúltam a korábbi elképzelésekhez. L. SZABÓ Tünde és KNÉZY Judit felvetései 2014-ben is megállhatják helyüket. Hiszen az elképzelt szabadtéri színpad, a különböző pihenő helyek, a kisbajomi házban bemutatni kívánt mászókémé- nyes tüzelőberendezés típus erősített meg abban az elképzelésben, hogy helye van a társadalmi múzeumi koncepciónak Szennán. A 2012 és 2014 között évente két alkalommal megrendezett termelői vásárok, a helyi, illetve kaposvári oktatási és nevelési intézmények növekvő érdeklődése, vagy éppen az egyes építmények átalakításának lehetőségei olyan tényezők, amik jól mutatják az elődök gondolatainak 21. századi adaptálását. Sőt WINKLER Ferenc 1989-es munkájában egész Somogy-megyének a bemutathatóságát is előrevetítette. Amiben csakugyan van fantázia, hiszen a somogyi cselédházak, a Kis- és Nagyberek világa, a külső-somogyi vagy Kapos menti 19. század elején polgárosuló életmódok, a Dráva menti ma- gyar-horvát együttélés csak néhány példája annak a kulturális diverzitásnak, amik szabadtéri múzeumi interpretálása számos kihívást tartogat magában.

A fentiekben megfogalmazott középtávú fejlesztési stratégia az út első lépése. Az a fázis, amikor részben befejezzük L. SZABÓ Tünde és KNÉZY Judit elképzeléseinek megvalósítását, részben meghaladjuk azokat. A túllépés a módszertani váltásban van, amikor a második generációs, építészeti múzeumtól elindulunk az életmód múzeum irányába. Ezt követi a korszerű marketing, kommunikációs elvek használata, hiszen ki kell léptetni a szennai intézményt a provinciális keretek közül, mely a portfolió bővítésével, valamint a tudományos megalapozottság, a hitelesség növelésével lehetséges. Egy 2013. évi sajtótájékoztató alkalmával azt a hasonlatot használtam, hogy a Szennai Skanzen egy csiszolatlan gyémánt, amit a Múzeumot kö-rülvevő közösségeknek közösen kell csiszolniuk. Úgy gondolom, elkezdődött a munka!

272