Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

Nemcsak a tájegység, de az egész Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik legkorábban, 1963-ban kiválasztott és a következő évben lebontott objektuma a szentjakab- fai olajütő.36 Megfelelő bontási tapasztalatok ekkor még nem álltak rendelkezésre. A malomszerkezetet csak az Országos Műemléki Felügyelőség által korábban készíttetett vázlatos felmérési rajzok örökítették meg, szétszerelésekor ugyanis a malomszerkezet már életveszélyes állapotban volt, nagyrészt leszakadva. A szerkezeti elemek részletes felmérésére a depóban, szétszerelt állapotban került csak sor két évtized múlva.37 38 Az épület bontását ERDÉLYI Zoltán vezette, aki magáról az épületről újraépítési javaslatot is készített.36 A kőanyagból csak mintát vittek a múzeumba, mint ahogy nem szállították be a födém és tetőszerkezet teljes anyagát sem.

berényi présházas pince is bekerült az építményjegyzékbe39 40.

1971 -ben CSALOG Zsolt eltávozott az intézményből. A tájegység-felelősi teendőket rövid időre újra TAKACS Lajos vette át, aki már korábban is részt vett az épület-kiválasztásban, és az Operatív Bizottság tagjaként a tájegységgel kapcsolatos megbeszéléseken. A tájegységről készített indoklása, a vitákon való hozzászólásai arról tanúskodnak, hogy a gazdaságtörténeti, társadalmi szempontokat erőteljesen érvényesítette az elsődlegesen építészeti érvek ellenében. így kiállt a kádártai porta szerepeltetése mellett, amely komplett épületállományával, berendezésével egy jellegzetes életforma megjelenítését tette lehetővé a tájegységben. A ház még élő utolsó tulajdonosától gyűjtött adatok alapján előzetes berendezési tervet is

6. kép. A Szenjakabfai olajütő bontása. (MNEA-E-1/4/69)

A szőlőhegyi épületcsoportba KECSKÉS Péter CSALOG Zsolttal közös terepbejárását követően már két építményt javasolt: az 1743-as datálású, Balatonfüred, Kilátó u. 2. számú vincellérlakásos pince mellé egy 1770-ben épült, vöröskészített, és felvetette egy veszprémi csutorás műhely elhelyezését a kamrában.10 TAKACS Lajos szakmai hozzáállását jól illusztrálja az a levél, amelyben az Országos Műemléki Felügyelőségnek az 1970-es épületjegyzéket ille36 A szentjakabfai olajütővel kapcsolatos dokumentumok: SZNM MNÉA-E 001.

37 Az OMF számára készült felmérést KIRÁLY NAGY Sándor és SZITTYA Béla készítette I96l-ben. SZNM MNÉA-E 00I/2/64-69. MIKLÓS Balázs tervező 1974-ben kapott megbízást az olajütő tervezésére, de a kapott dokumentáció és a depóban felmért szerkezeti elemek nem voltak elégségesek az olajütő malom szerkezetének a rekonstruálásához. SZNM MNÉA-E 00I-I/7.; 2/56-64.

38 SZNM MNÉA-00I/I/6-7.; SZNM MNÉA-E 00I/5/2-I0.

39 SZNM MNÉA-A I449., A-304I/30.

40 SZNM MNÉA-E 5I/8/2-I7.; SZNM MNÉA-E 334.

24