Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
L. SZABÓ TÜNDE: Tanulmányterv a Szennai Falumúzeumhoz
ti épület, amit Göncz Sándortól már megvásároltunk. A gazdasági épületek - istálló - pajta - a lakóház vonalában egymásután következnek. Olyan objektumot kívánnánk ide, amely sövényfalú és istálló - pajta egybe van építve. Az építményre javasoljuk a Csököly, Rákóczi u. 32. számon található építményt, melynek tulajdonosa Bognár József. Ezek a gazdasági típusnak megfelelően kisebb méretűek, mint a nagygazdánál. A telekre, Belső- Somogy Dráva menti részére, a nagy kukoricatermő sávra jellemző objektumokkal egészítenénk ki az együttest, zsilipéit falú disznóóllal, fonott oldalú és félig verem, félig fennálló baromfióllal. A vízvár, Vörösmarty u. 177. alatti építmény, ami jelenleg Duics Imre tulajdonában áll, megfelelő típus lenne az áttelepítésre. A hidas tetejére zsúpfedést kell tenni a cserép helyett. Ide még fonott kukoricakas kerülne. A fonott tyúkól és góré objektumai a Ber- zence, István u. 15., vagy Kossuth L. u. 48. vagy Vízvár, Vörösmarty u. 178. telkeken találhatóak meg. A hidast (disznóól) az istállóval és pajtával egyvonalban, a tyúkólat, kast, szemben kell elhelyezni. A második telek [egy negyedtelkes] szegény paraszt életmódját mutatja be. Erre kerülne egy gigei [Rákóczi u. 12.] kicsiny méretű ház, amely szoba-konyha és nyitott színből áll. Eredetileg kétszer akkora volt, mert osztozkodásnál félbe vágták. A konyhában megvan a kúpos, vesz- szővázas kemence és katlan. A színt faragó színnek kell berendezni. Egy kisméretű boronafalú pajta kerülne a telek végébe a Csököly, Dózsa Gy. u. 51. szám alól, melynek tulajdonosa Szántó Imre. A telek további építményei: a szintén kis alapterületű, egy helyiségből álló sövényfalú istálló, egy zsúpfedelű, sárfalú disznóól és szín (Bonnya, Proletár 96., id. Miller János tulajdona), valamint egy szennai verem tyúkól. A harmadik telek egy 19. század közepéről való telkes gazdáé. A lakóházban nagyméretű (6 x 6, vagy 6x5 méteres), nagycsaládi munkaszervezetnek megfelelő szoba és konyha található. Talpas, faragott pitaroszlopú ház, szoba konyha-kamra elrendezésű, mivel a régebbi állapotokat őrző Belső-Somogyban és Zselicben az ún. „szép szoba” szisztéma nem alakult ki, még a nagygazda portán sem a 20 század elejéig. Az általában favázas, zsúppal fedett házban nem is igen találunk olyat a ma még meglévő épületek közül, amelynél az első szoba csak dísz-, vagy vendégszoba volna, a konyha után következő helyiség pedig lakószoba. A konyhában csonka kúp alakú, vesszővázas kemence, láncon lelógó bográccsal, körben sárpadkával, a sarokban fekvésre szolgáló paddal. Például a Zsobrák Lajosné tulajdonában lévő lakóház, a Csököly, Dózsa Gy. u. 64. szám alatt, amely 1845-ben épült. Az istálló és a pajta (Hosszú Jánosné, Szenna, Árpád u. 7.) a beltelek végén, vagy ezen kívül helyezkedne el. A két beltelkű rendszernek ez az utolsó fázisa, amikor a falurendezés után az istállók és a pajták először a telek végébe kerültek be. Erre a rendszerre még emlékeznek Se- gesden, Szennában. Néhány ilyen külső pajta a telek végében még látható volt az 1950-es évek elején. Rinyako- vácsiban, a falu melletti részen, az országút mentén, a beltelken kívül álltak egymás mellett a pajták. Tótszent- pál és Varjaskér falvak közötti mezőn is volt ilyen külső pajta még 1966-ban is. A disznóól és a tyúkól növényfalas legyen a lakóépület végénél. A lakóházzal szemben építjük fel a kettőskamrát (Csököly, Dózsa Gy. u. 15.). 37. kép. Csököly, Dózsa Gy. u. 54. gyufatartó a falban 38. kép. Egy Kossuth L. utcai félgömb kemence, az özv. Bogár Vendel tulajdonában A negyedik telek szintén egy nagygazda mindennapjait reprezentálja, egy széles telken elhelyezve. A lakóház ollóágas szerkezetű, szoba-konyha-kamra elrendezésű, sátortetős. Konyhájában pendelykéményt, téglakemencét, 233
