Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
L. SZABÓ TÜNDE: Tanulmányterv a Szennai Falumúzeumhoz
34-35. kép. Nagybajom, kopjafák A Falumúzeum területén létesítendő szabadtéri színpad rendszeres évi műsoraiként javasolt népi játékok” A népszokások a község református jellegéből adódóan jellegzetesek, és eltérnek a Kaposvár környéki (pl.: Vízmente) katolikus falvak népszokásaitól. A jelesnapi, szokások [közül kiemelendő] a húsvét. Jellegzetes a keresztgyerekek ajándékozása. Húsvétkor az első tavaszi napon a gyerekek a keresztszülőktől kapott ajándékokkal kimennek az ún. játszóra, amely a falu közepén egy szabad, füves terület, és ott játszanak. Farsang [idején] a maszkázás [jellemző], A falu apra- ja-nagyja maskarát ölt, végigvonul a falu utcáin (jellegzetes maszkok: cigány, szellem, terhes nő stb.) Találgatják, ki-kicsoda, majd a falu közepén táncra perdülnek. A búcsú inkább a katolikus falvak lakosságára jellemző. Ideje pünkösd előtt másfél hétre esik. Az alkalomhoz vásár, tánc kapcsolódik. Gazdasági szokások és ünnepek [között meg kell említeni] az aratást, az első kenyér napján az aratóbált. [Szüretkor] ősszel, október hónap folyamán szüreti bálok [a megszokottak]. Családi szokások esetében, mindenképp a lakodalomhoz fűződő népszokások a legfontosabbak. Jellegzetes szennai lakodalmas játékok: népviseletben leánykérés, verses szövegek [elmondása, illetve a] menyasszonytánc. A komabált a keresztelő napján rendezik, amit zenés, táncos mulatság [kísér]. Ezenkívül javasoljuk a „Zselici napok” programjába bekapcsolni a Falumúzeum rendezvényeit.19 20 Vizsgálat tárgyává kell tenni a szép hagyományokkal rendelkező szennai népi együttes újraalakításának lehetőségét. Az együttes jellegzetes helyi hagyományoknak megfelelő ruhái még megvannak. Javasoljuk a különböző mesterségek bemutatását a Múzeumban, melyek „élővé” tennék azt, de jellemzőek Belső- Somogyra és a Zselicségre. Például: kosárfonás, jellegzetes szennai szőttes készítés, fafaragás, kismesterség bemutatása. Ezeknek a régi mesterségeknek élnek még ma is művelői. Például: Mátés Márton Rinyakovácsi [lakos] vesszőkosár készítő. A Falumúzeum létesítésénél alkalmazandó mesteremberek névsora és címe Sövényfonó mesteremberek: Zóka János Szenna Isvánfi János Szenna, Kossuth L. u. 6. Szántó Lajos Csököly, Dózsa Gy. u. 51. 19 A néprajzi adatok Szenna község területéről valók. [A szerkesztők megjegyzése] 20 A Zselici napok programsorozatot 1971. és 1981. között öt alkalommal rendezte meg egymással együttműködésben a két megye (Tolna megye illetve Somogy megye) területére kiterjedő, érintett önkormányzatok és kutatók. KNÉZY Judit szóbeli közlése alapján. [A szerkesztők megjegyzése] 227
