Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön
„Egykor szinte minden csiki település, lakott terület határában ott voltak a ványoló kádak.” - írja GÁSPÁR Gyula 1939-ben. A ványolókádak használata vélhetően egykorú a cser- gék használatával.9 A legkorábbi feljegyzések a magyar nyelvterületen a csergékről a XIV századból valók.10 11 Természetesen ezek a feljegyzések nem olyan részletesek, hogy azokból a csergékre, vagy a ványolókádra vonatkozó lényeges adatok megállapíthatók lennének. így egy lehetőség marad a számunkra, az elmúlt 50 év tapasztalatainak összegezése. A kádak működési elve Figyelmünket a székelyföldi ványolókádakra összpontosítjuk, de a szélesebb kitekintés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egyéni vonásaikat meghatározhassuk." Az összehasonlító kutatást nagyban megkönnyíti OZSVÁTH Gábor 201 I -ben megjelent Patakmalmok című könyve. Ebben egy rövid fejezetet szentel a csergevá- nyoló kádnak, illetve a csergekészítő központoknak.12 A malmok különböző módszerekkel hasznosítják a folyók mozgási energiáját. A ványolókádak mindig patakok mellett állnak. Pontosabban a sebes, vagy közepesen gyors folyású kisebb-nagyobb patakok vízi erejét használják.13 A csergeványoló valójában mozgó alkatrészeket nélkülöző malomszerkezet, amely a többi malomféleséggel szemben a belső érintő mentén belezúduló vizet kényszeríti örvénylésre. A munkát a ványolókádban mesterségesen keltett limány, azaz visszafolyás végzi. A folyamat lényegét a román „vTItoare” - „örvénylés” elnevezés mutatja.14 A malmok vízikerekéhez hasonlóan itt is a víz mozgása és a szintkülönbség megléte a döntő. Ez a szintkülönbség legkevesebb egy méter, de elérheti akár a két- két és fél métert.15 Ahhoz, hogy a víznek esése legyen, és hogy irányát szabályozni tudják, a patak vizét egy keskeny fa csatornába vezetik. Ezt Székelyföldön többnyire a laj szóval jelölik. A lajon átfutó víz mennyisége 10-15 liter másodpercenként.16 A kád alakja A ványolókádak alapvetően tölcsér alakúak, azaz felül szélesek, alul keskenyek, és kör alakúak. Vajon mi indokolja ezt? A kádnak elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a belehelyezett kettő, vagy három takaró elférjen benne. A takarók forgó mozgást végeznek az áramló vízben, pontosabban folyamatosan változtatják benne a helyzetüket. Ehhez a víznek egy körforgást kell leírnia.17 A takarók nem süllyedhetnek le a tölcsér aljába, mert akkor többé nem mozognának. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a bőven áramló vízből a felesleg eltá2. kép. Csergék a kádban, Gyergyóremete, Eszenyő, Góga Rozália malma, 2008. (NAGY Mari felvétele) vozzon. A ványoló kádnak megvan az a mérete, ami ehhez szükséges. A túlcsorduló víz elvezetésére többféle lehetőség kínálkozik. A Nagyszebeni Szabadtéri Múzeum sok, román faluból származó patakmalommal rendelkezik.18 Ezek némelyikéhez ványolókád is tartozik. Nem működnek, de szerkezetük jól tanulmányozható.19 A román csergeványolók dongái nem érnek össze, hanem köztük egy keskeny rés található, így aztán akármennyi víz is ömlik a kádba, a rések szélessége megszabja azt, hogy a víz milyen magasan áll benne.20 9 KEREKES Ibolya 2008. 16. 10 A 14-15. századi levéltári forrásokban előbukkanhat erre utaló adat. A csergét mint ágybéli takarót egyes forrásokban gyakran pokróc megnevezéssel is említik. Lásd ZENTAI Tünde 2002. 11 Lásd A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára cserge címszavát. Kézenfekvő az erdélyi román csergeványolókádakkal való összevetés. Lásd STREZA Marius-Florian 2011. 12 OZSVÁTH Gábor Dániel 2011. 137-141. 13 A Gyergyószentmiklóson valaha állt malmokat jól szemlélteti az őrlőmalomban lévő kiállításban látható osztrák katonai térkép. 14 OZSVÁTH Gábor Dániel szóbeli közlését ezúton is köszönjük. 15 KARDALUS János 2000. 229. 16 KARDALUS János 2000. 229. 17 A körforgás lehet vízszintes, de függőleges is. 18 Ezt jól bemutatja a Múzeum kiállításvezetője. BUCUR, Corneliu 1995. 278-296. 19 2011 -ben két alkalommal tanulmányoztuk a nagyszebeni ASTRA Múzeum vízimalmait. 20 Ilyen a sebesvári román család malma mellett álló ványolókád, amit 201 I októberében figyelhettünk meg. 160
