Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

SZŰCS BRIGITTA: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása

A parádésházat a fiatalok lakták, ezt bizonyítja a fara­gott, talpas, hintás bölcső is. Az ajtón belépve, bal oldalt található a tüzelőberendezés, a cserepes sódaj, amelyet főzésre és melegítésre (fűtésre) használtak. A sódaj egy 25-30 cm magas sárból rakott tűzhelyből áll, amely felé emelkedik kb. I méter magassában a szikrafogó sód. A szikrafogó vagy füstfogó sód zöld színű, mázas, dombo­rú, csíkmadarasi cserepekből rakott és faragott cserefa lábak támasztják.62 A bölcső mellett a vetett ágy látható, amely felett szintén gyapjúból készült falvédő, ún. festé- kes függ. Ebben a helyiségben két darab kétszárnyú ablak van, amelyek között sarkosan helyezkedik el a cirádás hátú kanapé, a /ódós pad, a fiókos asztal, az ülőszékek és a tálas. Az utóbb említett bútordarabok jellegzetessége, hogy mindegyik világos kékre van festve és cövek lábuk van. A vetett ágy és karospad között kitűnik egy festett, ornamentikus díszítésű fa óratartó, amelyet Bene Ferenc helybéli asztalos készített. A lakóházból kijövet jobb oldalon található az elkerí­tett veteményeskert és a gémes kút. A portára való be­lépéskor a legszembeötlőbb épület a kapuval szemben az odoros, vagy odros csűr, amely magába foglalja az istállót (igás ló, ökör, fejőstehén és borjú helye), az odort (ebben 18. kép. A parádésház sarkos berendezése (FODOR Attila felvétele) 19. kép. A parádésház berendezése (FODOR Attila felvétele) 62 KÓS Károly 1972.102. 63 TO§A, loan-MUNTEANU Maria Simona 2009.122-124. 64 KÓS Károly 1972.14-26. 65 http://www.muzeul-etnografic.ro/ro/obiective-muzeale (Letöltés: 20 és a csűrhijuban a szállás gabona, illetve a takarmány ka­pott helyett). A lakóházzal szemben helyezkedik el a sütőház, ahol nyáron sütöttek és főztek, emiatt ebben az időszakban a család legfőbb tartózkodási helye volt. Az itt található kemence füstfogóval rendelkezik, így a helyiség füstte- lenné és lakhatóvá vált. Közvetlen a sütőház mellett a disznópajta helyezkedik el.63 A ház lakói kisnemesi származásúak voltak, mindezt tükrözi a porta és annak berendezése is. A galambdúcos kapu jelzi, hogy egy jómódú székely katonacsalád udva­rára érkezünk. A ház nyitott oldalkamrás és bedeszkázott ereszes jellege bizonytíja az építettői vagyonos helyzetét, hiszen az átépíttetések nem kevés anyagi befektetést igényeltek. A sütőházzal egybekötött önálló disznópajta pedig arra utal, hogy malacozó disznót tartottak benne, amit szintén csak a vagyonosabb családok engedhetettek meg maguknak. Továbbá a társadalmi státuszt tükrözik lakásbelső különböző berendezési tárgyai, mint például a festett bútorok, az óratartó és a díszes cserepes sódaj.64 A rangot jelezte a nagyméretű csűr is, hiszen annak pajtá­jában több jószág is elfért.65 20. kép. Sütőház. EMEK. Dr. Kós Károly néprajzkutató kézirathagyatéka. E.n. 7. Kászoni építészet fotók, jegyzetek. 21. kép. A sütőházban található sütőkemence (FODOR Attila felvétele) 14.1 1.10, 19:20) 153

Next

/
Thumbnails
Contents