Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
ségben úgymond Pityu-telepnek nevezték ezzel utalva arra, hogy az érintettek tehetetlenségére, mivel önerőből nem tudtak a partról elköltözni. Továbbá a tanácsi iratok, illetve az interjúk egyedül az utolsó barlanglakok mentalitásával kapcsolatban fogalmaztak meg némi kritikát. Felrótták italozó életmódjukat, a munkakerülésre való hajlamukat, valamint két családnál felmerült az is, hogy nem költözhetnek be a célcsoportos keretből épült házakba.107 Továbbá egy nyolcvan éven felüli, egyedülálló barlanglakó asszonyt szociális otthonba helyeztek a központi irányelveknek108, valamint a többször módosított 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendeletnek109 megfelelően."0 Összegzés A szakirodalommal ellentétben Tibolddarócon a CS- lakás programba nem cigányokat vontak be, továbbá a barlanglakások felszámolása során számos eltérést lehetett tapasztalni a cigány lakosságot érintő kezdeményezésekhez képest. Ennek hátterében egyrészt az állt, hogy a vizsgált településen nem cigányokat vontak be a szociális lakásprogramba, így az előítéletek nem torzították a program kimenetelét, másrészt jelentős érdekképviselettel rendelkeztek a barlanglakásban élők, mivel több tanácstag közülük került ki. A barlanglakok egy része kimondottan egészségtelen és tarthatatlan körülmények között élt, ennek ellenére a kényszermosdatásokat mégsem hajtottak végre a községben. Ezzel szemben a cigánytelepi lakosságnál rendszeresen végeztek fertőtlenítéseket az úgynevezett egészségőrök. A CS-lakások minőségével kapcsolatban visszásság nem fordult elő, nem úgy, mint a cigány lakosságnak épített házaknál, ahol rendszeressé váltak a visszaélések a kisiparosok részéről. A barlanglakokkal kapcsolatban fel sem merült az elszórt telepítésnek a gondolata, vagyis nem gondolták úgy, hogy bárminemű „átnevelésre” lenne szükségük. A cigánysággal kapcsolatban számtalanszor felmerült az elszórt telepítés koncepciója egyrészt asszimilációs célzattal, másrészt azért, hogy a nem cigány környezet nevelő hatása jobban érvényesüljön. A barlanglakokat hatósági erőszak nem érintette, csupán jogi eszközökkel kényszerítették őket az elhagyott barlanglakásaik megsemmisítésére, azonban a cigánytelepi lakosságnál ezt karhatalom bevetésével érték el. A tibolddaróci lakosoknak épített telepet nem a falu félreeső, belvizes részén építették fel, mint ahogy az a cigányság esetében rendszeressé vált. A barlanglakások felszámolását kísérő diskurzus is merőben eltért attól, ami a cigányságot érintő kezdeményezéseket övezte, valamint a „lelakás” vádja sem merült fel a vizsgált településen. A tibolddaróci CS-lakás telep a község integrált részévé vált, sok házat átalakítottak, bővítettek, vagy a helyükre újat építettek. A cigányságnak épített CS-lakás telepekkel kapcsolatban ezt nem lehetett elmondani, az ő esetükben „modernebb cigánytelepek” jöttek létre. A lényegi különbségeket az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza: Összességében megállapítható, hogy a tibolddaróci barlanglakások felszámolása a CS-lakás program keretein belül eredményesnek mondható, a lakásprogram a vizsgált község esetében egy helyi szintű társadalmi problémára megoldásként szolgált. Továbbá a kutatás rávilágított arra a tényre is, hogy egy szociális lakásprogram kimenetelében, milyen jelentős hatással bírhat a bevontakkal kapcsolatos attitűd. Tibolddaróci barlanglakok Cigányok Etnikai hovatartozás nem cigány cigány Érdekképviselet jelentős elhanyagolható Kényszermosdatás nem fordult elő rendszeresen Hatósági erőszak helyett jogi beavatkozás rendszeresen Átnevelő szándék nem volt volt A CS-lakás telep elhelyezkedése a település frekventált részén a hagyományos cigánytelep helyén, belvizes területen Visszaélés a CS-lakás telep építése során nem fordult elő rendszeresen A házak minősége (épített, vásárolt) elfogadható kifogásolható A CS-lakás telep ma a település integrált része „modernebb cigánytelep" 107 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1983. január 23. 108 MNL OL XIX-A-83-b-3558/l 975 (743 d) HUSZÓCZY Miklós 1983. 277. 109 A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú együttes rendelet és az ezt módosító és kiegészítő rendeltek egységes szerkezetbe foglalt szövege. In: Építésügyi Értesítő, 1976. 15. sz. 305. I 10 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1983. január 23. 117
